Reggeli Sajtófigyelő, 2006. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-03-06
19 szerint szükség van technikai fejlesztésre, mert korszerű eszközök nélkül nem lehet lépést tartani a követelményekkel. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke v iszont kijelentette, hogy a harckocsik felsorakoztatásával a román hatalom célja a félelemkeltés a közeledő Székely Nagygyűlés résztvevői ellen, miközben a kormányon lévő magyar érdekvédelmi szervezet vezetői úgy tesznek, mintha nem tudnának róla. Ferencz Csaba, Székely Nemzeti Tanács alelnöke elmondta: március 15én mintegy 10 ezer fő részvételével pártpolitikamentes nagygyűlés lesz Székelyudvarhelyen, ahol meg akarják erősíteni az autonómia iránti igényt. A most készülő kiáltvány felszólítja majd a romá n parlamentet, hogy fogadja el a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényt. Markó Béla RMDSZelnök viszont úgy vélte: március 15ét, a magyarság legszentebb ünnepét nem szabad politikai célokra felhasználni. A különböző autonómiaformák részét képezik a z RMDSZ programjának - mondta Markó, aki szerint az autonómiát párbeszéddel, politikai eszközökkel lehet megvalósítani, és nem nyilatkozatokkal. „Nem beszélhetünk arról, hogy a román hadsereg erődemonstrációt vagy megfélemlítési kampányt tart Székelyudvarh elyen” - jelentette ki a városháza szóvivője a CENA Hírügynökségnek. Komoróczy Zsolt elmondta: a sajtóban felkapott hírekkel ellentétben a tankokat nem gyűjtik össze a legnagyobb székely városban, hanem elviszik onnan. A már működésképtelen járgányokat a k erekerdei hegyivadász laktanyából vitték az állomásra, majd vagonba rakták és elszállították. Nincs arra utaló jel, hogy bármilyen akciót vagy erődemonstrációt készítenének elő – mondta a szóvivő. A lakosság körében nyugtalanságot keltett az elmúlt napokb an felröppent hír, miszerint a város központjában és a vasútállomás környékén számos harckocsi és tank jelent meg. Komoróczy hozzátette: véleménye szerint azok gerjesztik az álhíreket, akiknek érdekében áll, hogy a Nemzeti Ünnepre meghirdetett Székely Nag ygyűlésen minél kevesebben vegyenek részt. A szóvivő nem nevezte meg, kikre gondol, de mint ismeretes, az RMDSZ többször is kritizálta a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését, az ünnep elpolitizálásával vádolva a szervezőket. A Székely Nemzeti Tanács Már cius 15re Székely Nagygyűlést hívott össze Székelyudvarhelyre, hogy a székely székek képviselői megerősítsék: igénylik Székelyföld területi autonómiáját. vissza Biztos hírforrás uniós döntéshozók számára Románia valós reformokat kell felmutasson, hogy uniós csatlakozása ne kerüljön veszélybe – áll a New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – www.hhrf.org) által kiadott EU Enlargement Wa tch – Romania (EUCsatlakozási Figyelő – Románia) című elektronikus hírlevélben. Az Európai Unió végrehajtó és törvényhozó szerveinek tájékoztatására készült angol nyelvű tájékoztató első száma az Európai Parlament 2005. december 15én megszavazott Moscovic ijelentésben megfogalmazott aggályok, hiányosságok kapcsán veszi számba a romániai magyarság számára létfontosságú kérdéseket: kisebbségi törvény, egyházi restitúció, anyanyelvi oktatás. A hírlevél felhívja a figyelmet, hogy több mint két hónappal az EPhatározat után és alig két hónappal az Európai Unió Tanácsának májusi ülése előtt a román hatóságok nagyon kevés eredményt tudnak felmutatni, ezért fennáll annak a veszélye, hogy Románia csatlakozása egy évvel csúszhat 2007. január 1ről 2008. január 1re. A kisebbségi törvény körüli hercehurca kapcsán az EU Enlargement Watch – Romania jelzi az európai döntéshozóknak, hogy a kormánykoalíción belüli szabotázsakciók miatt hiányzik a politikai akarat az ország 18 nemzeti kisebbsége számára létfontosság jogsza bály megszületéséhez. „A román törvényhozás bizottsági ülésein két és fél hónap alatt csupán a címet és az első cikkelyt tudták elfogadni. Az eredmény: nem történt valós előrelépés az Európai Parlament követelményének teljesítésében” – áll a HHRF hírlevélb en. Az egyházi restitúció kérdése továbbra is rendezetlen. A hírlevél hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament tavaly decemberi határozata kritikus hiányosságra tapintott rá: az európai és amerikai nyomásra született kormányrendeletek, törvények végrehajt ása nem történik meg, vagy óriási késésekkel kerülnek alkalmazásra. Emiatt a történelmi magyar egyházak nem tudják ellátni azt a társadalmi szerepüket, amely az évszázadok során létfontosságúnak bizonyult az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából. A romániai magyar közéletet jelenleg leginkább foglalkoztató magyar nyelvű felsőoktatás kérdése is kiemelten szerepel az EU Enlargement Watch – Romaniaban. Tájékoztatja az uniós döntéshozókat az ügy nemzetközi támogatásáról – 79 neves tudós, közéleti szereplő, közöttük 6 Nobeldíjas írta alá azt a nyílt levelet, amely a Bolyai Egyetem újraindítását kérte Románia elnökétől és miniszterelnökétől. A Newsletter részletesen beszámol a BabesBolyai Tudományegyetem vezetőségének merev elutasításáról a magyar f akultások beindítására vonatkozó
