Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
8 Lelkes Gábor a dunaszerdahelyi járás fejlesztési terveit ismertette a hallgatósággal. Erőtlen, számadatokkal tarkított előadása unalmasra sikeredett. A több EUs pályázatot is megnyert Fórum Kisebbségkutató Intézettől sokkal színvoinalasa bb előadást vártunk. Kolumbán Gábor, az erdélyi Civitas Alapítvány elnöke kiemelte, hogy a jólét nem feltétlenül GDP függő, szegény társadalomban is jól lehet élni. Erdélyben és a Kárpátmedencében egyszerre, egymás mellett léteznek teljesen különböző lé tformák, közösségek amelyek a modernizáció különböző szakaszaiban léteznek. Fontos, hogy létezik egy szakrális világ is, ahol más értékek dominálnak és nem csupán befektetés vagy erőforrás alapú fejlesztések lehetségesek. Rendkívül érdekes példákat mutat ott be: a székelyföldi kistelepülések évek óta „fürdőépítő kalákákat” szerveznek. Nyaranta rendszeresen megjelennek magyarországi diákok, értelmiségiek és a helyi közösséggel együtt újjáépítik a régi fürdőhelyeket. Ez megerősíti a faluközösséget, erősíti a kalákában kubikusmunkát végző magyarországi értelmiségieket is, sőt a közös munka után a kapcsolatuk is teljesen megváltozik. 2006ra 5 kalákát terveznek. Az énlakai példa: igazi posztmodern fejlesztés, mert az elmaradottság, a rossz utak, az infrastruk túra hiánya, az elzártság relatív pozitívumként jelentkezik. Igazi falufejlesztés történik Énlakán. A média segítségével a projekt nemzetközivé vált, így az elszigeteltség is megváltozott, kinyílt a világ, nem zárványként működik a falu. A fejlesztés organ ikus, ezáltal új esztétikai értékek jönnek létre. Az 1980as években halálra ítélt Énlakán ma az épített örökség revitalizációja sikerrel folyik, több projekt is fut egyszerre: az idősek szociális gondozásától, a helyi méhészet fejlesztésén át a agroturizm usig. Magyariskola Program Csete Örs, a Magyariskola Program megalkotója egy „gondolatkisérlettel” kezdte előadását. Százezer forint havi fizetés után az állam 56.000 Ftot kap adóként vissza. Kiszámolva, hogy évente 58.000 vendégmunkás után mekkora ös szeghez jut az állam, akkor 39 milliárd forintot kapunk. A Magyar Kormány által támogatásként 13 milliárd forintot juttat határon túlra. Felvetődik a kérdés: ki támogat kit? A Magyariskola Program az alapkérdésekkel indul: Érvényese még a „szülőföldön mardás „ doktrínája? Érdemese magyar nyelven tanulni a szomszédos országokban? Mi Magyarország sajátos érdeke? Olyan oktatásfejlesztési stratégia megalkotására van szükség amely magyar nyelvű oktatás alacsonyabb szintjeire a jelenleginél több gyermeke t igyekszik bevonni, emeli a magyarság képzettségi szintjét az oktatás minden szintjén, valamint figyelembe veszi az összmagyar munkaerőpiaci igényeket Ezzel párhuzamosan a támogatsápolitikát fejlesztéspolitikává kell alakítani a következők szerint: 1. Szórványmentés a közoktatásban 2. Szakkolégiumok a felsőoktatásban 3. Munkaerőpiaci fejlesztés a szak- és fenőttoktatásban 3+1. Diák és oktatói kapcsolatok A felvetéseket és a javaslatokat szakemberek tanulmányozták, 256 válasz érkezett, melyeket a Határon túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda értékelt ki, az erről szóló tanulmányt megkapták a résztvevők, ígéret szerint az anyag hamarosan elektronikusan is elérhető lesz az Apáczai Közalapítvány honlapján. A beérkezett vélemények figyelembevételé vel a Magyariskola Program javaslat kiigazításra került, következő hónapokban a részletesebb cselekvési terv és a régiók szerinti változatok elkészítése történik. A hely hiánya miatt csak az alapkérdésekre adott válaszokat ismertetném: a „szülőföldön maradás” kérdésére a válaszolók 37 százaléka mondta, hogy nem tartható, 23 százaléka inkább nem tartható állásponton volt, tehát 60 százalékban azon az állásponton voltak a válaszadók, hogy nem tartható tovább ez a doktrina. A válaszadók 78 százaléka egyér telműen azt mondta, hogy a jelenlegi határon túli
