Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-27
9 oktatástámogatáson változtatni kell. Magyarország érdekeivel kapcsolatban a határon túli munkaerőpotenciált és a „demográfiai pótlékot” emelték ki a véleményt nyilvánítók. Markánsan megjelenik a válaszokba n, hogy Magyarországnak közös fejlesztésekben kellene gondolkodnia és elsősorban a kárpátmedencei munkaerőpiacra kellene koncentrálnia. Kultúra és identitás Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke szerint a társadalom 50%a „kultúrán kívül é l”, a hangsúly az esélykülönbségek csökkentésén van, de ezt elérni kis- és középtávon nehéz, mivel a költségvetési háttér egyre szűkül. Alternatív támogatások bevonására fokozott szükség lesz a jövőben (civil szervezetek, mecenatúra). Veress László, a Du na TV Közalapítvány kuratóriumi elnökségi tagja a mentális térben, a magunkról való új gondolkodásmódban látja a megoldást. Egy 1920 – 2020 közötti időutazásra invitálta a hallgatóságot. Hogyan gondolkodtunk önmagunkról? 1920: fizikai és mentális határ ö sszeomlik, átrendeződik. Egy multikultúrális állam lebomlik, nemzetállamok alakulnak. A disszonancia feloldására a gondolkodásmód (NagyMagyarország) megmaradt, inkább a valóságot próbálják visszaállítani , a tudatipar (kultúra, oktatás, média) is ezt suly kolja 1947: Belátva, hogy a valóságot nem lehet megváltoztatni, a magyarországi tudatipar a gondolkodást próbálja megváltoztatni: a határok elfogadása, a határon túli magyarság elfelejtése. 1990: új világrend alakul, ellentmondásos valóság és ellentmondá sos gondolkodás jellemzi, de három dologban teljes közmegegyezés jön létre: 1. Nemzetközi integráció 2. A szülőföldön megmaradó határon túli magyarság támogatása 3. Európai integráció. A közvélekedés az, hogy ez a három tényező feloldjamegoldja az el lentéteket. 2004. december 5e bebizonyította, hogy hamis ez az elképzelés, Az Európai és a nemzetközi integráció nem váltotta be a várakozásokat, a határon túli közösségek hiába rendelték alá autonómia és egyéb követeléseiket a magyarországi integrációs folyamatoknak. Még csökkent is Magyarország érdekérvényesítő képessége. A szülőföldön való megmaradás sem működik, komoly migráció létezik, és a határon túliak támogatják az anyaországot (lásd Csete Örs gondolatkisérletét). Szlovákiában a magyarok helyzet e nem javult az európai integráció után sem. 2020ban az 1920as folyamat úgy tűnik ellenkező előjellel zajlik le. Egy „multikultúrális állam” alakul. Ebben a folyamatban a magyarság ugyanolyan vesztes lehet, mint száz évvel korábban. Csak ezt a vesztesé g végzetes lehet. A jelenlegi kormány elképzelése szerint a megoldás az, ha majd a határon túli magyarok is kettős identitással rendelkeznek, mint esetleg más kisebbség. Csakhogy nem lehet a határon túli magyarságra rákényszeríteni a kettős identitást, mer t ők csak magyar identitásúak. A magyarságra nem a „szétfejlődés” (hasonló irányú különböző fejlődés) a jellemző, hanem sokkal inkább a hanyatlás, demográfiai, gazdasági, társadalmi értelemben. Egyetlen különbség, hogy míg Magyarországon a társadalom indiv idualizálódott, atomizálódott, addig a határon túl közösségek fejlődtek. Egy új gondolkodásra van szükségünk, a politikai elit belátására és a tudatipar módosítására. A megoldás: Egy magyar világ van! A jelenlegi struktúrákkal ismét vesztésre állunk. Gaz daságfejlesztés és Uniós támogatások Misovitz Tibor közgazdász előadásában a jelenlegi gazdasági támogatási struktúrát elemezte, ezen belül az Uj Kézfogás Közalapítvány, a Corvinus Rt. és a Szülőföld Programcsomag lehetőségeit. Hangsúlyozta, hogy a határ on túli magyar vállalkozásfejlesztést a magyar államnak segítenie kell az EUs alapokkal összhangban. Ríz Ádám, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője elemezte a magyar civil szervezetek uniós támogatásainak tapasztalatait. Megállapí totta, hogy nagyon kevés civil szervezet tud megfelelni az EUs kihívásoknak. Viszont az Uniós támogatásokra nagy szükség van, ugyanis a nemzeti támogatások egyre inkább szűkülnek. Gondot okoz a nem megfelelő menedzsment, az önrész, az utófinanszírozás, a bürokrácia, az aktagyár.
