Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-03
8 A lap szerint a repedések oka az, hogy a magyarországi bírósági döntés nyomán a Transgold kapacitásának töredékén működik, így a csövekben a folyadék áramlása nem folyamatos, nagyobb tehát a csövek befagyásának a veszélye. Calin Crisan, a Máramaros megyei környezetvédelmi felügyelőség főfelügyelője közölte: a Transgoldnak műszaki megoldásokat kell találnia a csőrendszer biztonságos üzemelésére. Böndi Gyöngyike, Máramaros megye prefektusa a Népszabadságnak elmondta: személyesen gyalogolta végig a csőrendszert, amely valóban több helyen is megrepedt. Ciános zagy azonban nem került ki belőle, éppen annak köszönhetően, hogy a folyadék megfagyott. A szóban forgó vödr ökkel egyébként az alkalmazottak a csőrendszeren keletkezett jégcsapokat gyűjtötték össze avégett, hogy olvadáskor a mérgező anyag ne kerüljön a földre. A prefektus hangsúlyozta: semmilyen környezeti szenynyezés nem történt, és annak veszélye sem áll fen t. Hozzátette: a Transgold egyébként eldöntötte, hogy a teljes csőrendszert kicseréli, és a szerdai nap folyamán mintegy fél kilométernyi csövet már helyettesítettek. A kormány helyi képviselője cáfolta azt az információnkat, miszerint a Transgold nem ta rtaná tiszteletben a magyarországi bírósági döntést, és kapacitásának több mint 15 százalékán folytatná a termelést. Ellenkezőleg, a Transgold a hideg miatt teljesen leállította a termelést, és ez volt az egyik oka annak, hogy a csövek befagytak - mondta. Nagybányai zöldszervezetek képviselői azonban lapunknak azt állították, hogy a bányacég az előírt kapacitáskihasználást nem tartja tiszteletben, és bár a határidő erre rég lejárt, a ciánvegyületek semlegesítését végző berendezést sem állította mindmáig ü zembe. Másik zöldvád szerint a Transgold már rég nem azokat a zagyokat dolgozza fel, amelyekre eredeti engedélye szólt, és ez szintén törvénytelen. Máramarosban az is nyugtalanságot okoz, hogy egyes hírek szerint Frank Timis, a verespataki bányaberuházás atyja Borsabánya térségében mintegy hatezer hektárnyi területet vásárolt. A helyi lakosság máris úgy tudja, a Transgoldéhoz hasonló ciános eljárással kívánja itt kivonni az aranyat és az ezüstöt a térségben található többtucatnyi derítőben tárolt régi zag yból. Borsabányáról, derítők gátszakadása nyomán, két alkalommal szennyezték a Tiszát rendkívül súlyos mértékben nehézfémekkel. l Rakics Róbert, a zöldtárca környezetvédelmi helyettes államtitkára kérdésünkre elmondta: a román partnerétől kapott tájékozt atás szerint a csövek valóban szétfagytak, ám azonnal megkezdődött a károsodott vezetékszakaszok cseréje, és az eddigi hatósági információk alapján komolyabb mértékű szennyezés nem történt. A felszíni vizekbe nem került a zagyból. vissza Alkotmányellenes "baki" Népszabadság • Kaltenbach Jenő • 2006. február 3. Minden ország alkotmánya annyit ér, amennyit abból az intézmények magukévá tesznek. Az abban megfog almazott veretes mondatok tartalma be kell, hogy épüljön a köztudatba (vagy legalább a közintézmények tudatába) és ez lesz aztán az alkotmány igazi "születésnapja". Amíg ez nem történik meg, addig a mégoly törvényesen elfogadott, mégoly nagy arányban meg szavazott alaptörvény annyit sem ér, mint a papír, amire nyomtattatott. Ezen még az sem változtat, ha az alkotmányvédelemnek vannak intézményei. Egyetlen alkotmányvédelmi rendszer sem mehet ugyanis tartósan szembe a közakarattal, igaz, annak alakításában n agyon is részt vehet, azaz maga is felelősséget visel azért, ha az alkotmány betűje és szelleme, valamint a közakarat között nagy marad a távolság. Sőt. Vajon milyen jogon kérheti számon az alkotmányvédelem bármely intézménye bárkitől, hogy magáévá tegye a z alkotmány betűjét és szellemét, ha - közvetve - maga is hozzájárul az alkotmányos szöveg "lerombolásához"? Vajon várhatóe egyáltalán, hogy az alkotmány értékrendje a mindennapi gondolkodás részévé váljon, ha éppen azok az intézmények nem tartják tisztel etben, amelyek arra leginkább hivatottak lennének?
