Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-03
9 Ezek a gondolatok egy díszes meghívó kapcsán jutottak eszembe, amit a minap hozott a postás. Ebben (két nappal a rendezvény kezdete előtt) arról értesítenek a rendezők, hogy nagyszabású nemzetközi konfer encia lesz Budapesten "Az európai autonómiamodellekről". A rangos előadói névsor a szomszédos országok magyar és nem magyar vezetőiből, valamint az Európai Parlament magyar képviselőiből áll, kiegészítve az autonómia jól ismert sikermodelljeinek (DélTirol , Alandszigetek, Katalónia) reprezentánsaival. Hogy mi köze ennek az alkotmányhoz? Nos, azt gondolná a Magyar Köztársaság Alkotmányát valamelyest ismerő, hogy abban az országban, melynek alkotmánya szerint a kisebbségek "részesei a nép hatalmának, állam alkotó tényezők", és mely saját autonómiamodelljét példaértékűnek tartja, egyszerűen föl sem merülhet, hogy meg lehet rendezni egy kisebbségi témájú, európai formátumú konferenciát a hazai kisebbségek teljes mellőzésével. Különösen, ha ez az ország rendsze resen fölemeli a szavát a szomszédoknál tapasztalt rendellenességekkel szemben. Vajon mit üzenünk ezzel Európának? Vajon mit szólnánk akkor, ha egy hasonló rendezvényre valamelyik szomszédos fővárosban kerülne sor? Régóta próbálom magyarázni különböző be szélgetőpartnereimnek, hogy Magyarországnak minden adottsága meg lenne ahhoz, hogy kisebbségbarát etalonná, mindenki által respektált igazodási ponttá váljon. Hasonló "nagyhatalommá" kisebbségi (és emberi jogi) relációban, mint például Svédország emberi jo gi (és kisebbségi) tekintetben. A tudás és az intézmények rendelkezésre állnak. Nem kellene más, csak végre hitelessé kellene válni, levetni a nemzeti szemüveget és feltenni az európait. Felemelni a szavunkat minden nemzetállami egoizmus, nacionalista elny omás, minden antihumánus, az emberi és kisebbségi jogokat sértő megnyilvánulással szemben, bárki is legyen az áldozat és az elkövető. Segíteni erőnkhöz mérten mindenütt, ahol erre rászorulnak, bárkiről is légyen szó. Öszszefogni mindazokkal, akik hasonló e lveket vallanak, olyan nemzetállami és európai intézmények létrehozásáért, amelyek ezeket a célokat szolgálják. Megérteni és respektálni a kiszolgáltatottak érzékenységét, még akkor is, ha azok néha túlzottnak tűnnek. És mindezt nemcsak az ünnepélyes dek larációk, a magas szintű dokumentumok szintjén, hanem a mindennapi gesztusokban. Ameddig ez a gondolkodás nem válik természetessé, addig a fentihez hasonló "bakik" hiteltelenné teszik a jó szándékú kezdeményezéseket is, különösen egy ilyen érzékeny terület en. Kisebbségi ügyben ugyanis - az üzleti világhoz hasonlóan - szinte minden a hitelességen, a megbízhatóságon, a partnernek tisztességes szándékainkba vetett hitén múlik. Minden más csak átlátszó, szánalmas igyekezet. Itt volna az ideje, hogy félretéve az évszázados (és aktuális) sérelmeket, végre legalább elkezdődjön egy őszinte, előítéletektől mentes párbeszéd ezekről a dolgokról. Még nem késő. Kezdjük el együtt (újra meg újra). vissza Öt nemzeti tanács a jelenleginél nagy obb autonómiát követel Vajdaságnak A horvát, a magyar, a szlovák, a ruszin és az ukrán nemzeti tanács elnökei szerdán támogatták az Európai Régiók Közgyűlésének nyilatkozatát a hatékony szerbiai regionális demokrácia kialakításának szükségéről. A nyilatko zat egyik kitétele szerint a tartomány képviselőinek részt kell venniük az új szerbiai alkotmány elkészítésében. A tanácsok maradéktalanul elfogadják a Tartományi Végrehajtó Tanács platformját Vajdaság helyzetéről az új szerbiai alkotmányban. Úgyszintén t ámogatják azt is, hogy Vajdaság kapjon területén törvényhozási, igazságszolgáltatási és végrehajtó hatalmat, Vajdaság alapokmányával és a szerbiai alkotmánnyal összhangban -- jeletette a Beta. vissza A Duna Televízió Brüssze lben [ 20060203 - 08:11:40 ] Támogatásra lelt Brüsszelben a Duna TV Autonómia csatornája. A magyar európai parlamenti képviselők kivétel nélkül felsorakoztak a tavasszal induló adás mögé, amely európai kisebbségekről, autonómia modellekről és példaértékű kulturális kezdeményezésekről is szól majd. Mindez egybevág az európai elképzelésekkel, Brüsszel ugyanis 2008at a kulturális párbeszéd évének szeretné nyilvánítani. Kisebbségi ügyekben és a h atáron túli magyarok érdekeinek képviseletében lényegében egyetértenek a magyar eurohonatyák. A néppárti és a szocialista képviselők az új csatorna indításához európai tapasztalatot, támogatást, és uniós források megszerzéséhez segítséget ígértek Brüsszelb en a Duna TV elnökének.
