Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-24
17 Ratko Mladic 1943 március12 – é n született a boszniahercegovinai Kalkinovik városában. 1991 – ben a jugoszláv néphadsereg kilencedik egységének vezetője lett, majd az 1992 – 95 – ös boszniai háború alatt a Boszniai Szerb Hadsereg főparancsnokává vált. 1995 július 24 – én Mladicot a Hágai Nem zetközi Törvényszék népirtással, emberiség elleni bűnökkel és számos háborús bűn elkövetésével vád alá helyezte. 1994 márciusában Mladic lánya, Ana, a szerb médiában az apját érő folyamatos kritikák miatt öngyilkosságot követett el a Belgrádi Egyetemen, ah ol orvostudományt tanult. A hadseregparancsnokot ezzel egy időben számos ENSZ békefenntartó túszul ejtéséért is felelőssé tették. Jelenleg a Hágai Törvényszék által megfogalmazott legfontosabb vád Mladic ellen a több mint 8100 muszlim lemészárlása Srebre nicában 1995 július 11 – én. Mladicot állítólag 2000 márciusában látták utoljára egy Kína – Jugoszlávia futballmeccsen, ahol egy VIP páholyban nyolc fegyveres testőrrel körülvéve mutatkozott. Más alkalommal látni vélték a moszkvai metrón, illetve Athénben é s Thessalonikiben. Mladic egészen a volt jugoszláv vezető, Slobodan Milosevics 2001 – es letartóztatásáig szabadon élt Belgrádban, ezt követően azonban teljesen szem elől tévesztették. Ratko Mladics, és a volt szerb vezető, Radovan Karadzsics a Hágai Törv ényszék legkeresettebb személyei közé tartoznak a délszláv háború kapcsán Ante Gotovina horvát tábornokkal együtt, akit 2005 decemberében letartóztattak és bíróság elé állítottak. vissza Negyedével csökkent a határon túliak támogatása Február 22én tartotta alakuló ülését a határon túli magyarság támogatáspolitikai koordinációs tárcaközi bizottsága. A lépés nem véletlen: a keretszámok szerint a tavalyi 12,8 milliárd forintról idén 9,6 milliárd forintra, azaz mintegy 25 százalékkal csökken a határon túli magyarok költségvetési támogatása. A Pénzügyminisztériumban a FigyelőNetnek megerősítették, hogy idén alacsonyabbak a keretszámok, a szaktárca azonban hozzátette: az előirányzott 9,6 milliárd forint egy felülről nyitott összeg, ellentétben a tavalyi 12,8 milliárddal. (Összehasonlításként: a magyar közvélemény által ellenzett és a nemzetközi politikában is vegyes érzelmekkel fogadott iraki magyar katonai szerepvállalás 1012 milliárd forintjába került az országnak). Ez azt jelenti, hogy 2006ban az arra jogosult személyek a kedvezménytörvény alapján járó minden oktatási, nevelési támogatást megkapnak akkor is, ha ezért át kell lépni az előre megszabott 9,6 milliárd forintnyi keretet, míg idén nem volt lehetőség a 12, 8 milliárd forinton túli kifizetésre. A tárcánál elmondták, van lehetőség arr a, hogy mindenki hozzájusson a törvény által előírt támogatáshoz, az előirányzott pénz csupán egy előzetesen „becsült" szám. Összességében több támogatás? A Külügyminisztérium szerint a határon túliak támogatása nemhogy nem csökken, hanem évek óta nő. Sz erencsés János, a Külügyminisztérium Nemzetpolitikai Ügyek Irodájának (KNÜI) főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a 2005ös évre végső számot még nem tud mondani, de – mivel felülről nyitott költségvetési alcímről van szó – összességében nem lesz kev esebb, mint az elmúlt években. „A támogatás összege 2006ban sem csökken, várhatóan valamelyest több lesz" – tette hozzá. A KNÜI főosztályvezetője szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt megváltoztak a külső és belső feltételek, létrejött a határ on túli magyarság saját intézményrendszere, így a helyzet támogatáspolitika helyett inkább fejlesztésorientált támogatásokat igényel: meg kell teremteni a magyarság megmaradásának gazdaságiegzisztenciális feltételeit. „Más források is rendelkezésre állnak , mint például az EU: a határon túli szervezetek magyarországi közalapítványtól csak az önrészre pályáznak (20 százalék), így az uniós forrásokból sokkal jelentősebb támogatáshoz juthatnak" – véli Szerencsés János. 2005ben a Nemzetközi Fejlesztési Együttm űködési Programra 896,9 millió forintot irányzott elő a Külügyminisztérium. Vizi László, a külügyi tárca Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztályának vezetője szerint ennek csupán körülbelül 10 százalékát zárolták, 1,2 milliárd forint pedig kötelező maradványképzés alá esett, ami azt jelenti, hogy a programokra kötelezettséget lehetett vállalni, a kifizetéseket azonban csak 2006 év elején teljesítheti a tárca. Miután a fejlesztési projektek megvalósítása, így a rendelkezésre álló pénzeszközök
