Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-24
18 felhasz nálása jellemzően több költségvetési éven át tart – ez az oka annak, hogy a maradványképzés nagyobb összeget érint, mint a teljes éves előirányzat – ez nem okoz fennakadást a program végrehajtásában. 100 forintból 30 fillér hárommillió magyarnak Balla M ihály országgyűlési képviselő, a Fidesz külügyi bizottságának alelnöke lapunk kérdésére elmondta: a támogatások nominálisan 25 százalékkal lettek kevesebbek, ami reálértékben sokkal komolyabb csökkenést jelent. Arányaiban: 100 költségvetési forintból mindö ssze 30 fillért juttatunk a határon túli magyaroknak. „A költségvetésünk ezrelékéről van szó, ami hárommillió magyart érint. Mindez annak ellenére történik így, hogy a miniszterelnök többször megígérte: minden támogatást megad a határon túli magyaroknak. E zen kívül a költségvetési számok az Állami Számvevőszék véleménye szerint is nehezen tarthatók, ezért elképzelhető, hogy ha nagy baj van, az összeget még jobban megfaragják, illetve a kötelező tartalék létrehozása miatt zárolják a 2006os év végéig" – mond ta Balla Mihály a FigyelőNetnek. Borúsan látja a helyzetet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke is. „Minden elvonás, csökkentés jóvátehetetlen károkat okoz a mind jobban elszegényedő és elöregedő délvidéki magyarságnak, és ezt semmivel nem lehet komp enzálni" – fogalmazott Kasza József a FigyelőNetnek. Zárolt támogatások A Fidesz külügyi bizottságának alelnöke elmondta: az uniós tagországok minden évben a költségvetésük bizonyos százalékát fordíthatják fejlesztési támogatásokra az unión kívüli ország okban. „Ebben is komoly csökkentések tapasztalhatók, az elmúlt két évben a Külügyminisztérium rendszeresen zárolta ezt az összeget. Ezt még Bársony András politikai államtitkár is elismerte" – mondta Balla Mihály. Hozzátette: azokat a fejlesztési pénzeket, amelyek ígéretként már szerepelnek, sőt a pályázatokat már el is nyerték, az év második felében egyszerűen zárolták, és úgy tűnik, nem is fogják kifizetni. Kasza József tájékoztatása szerint a magyar kormány által megígért támogatások egy része – a Szülőf öld Alap, az oktatásinevelési és a Délvidéki Alap támogatásai – maradéktalanul eljut a Délvidékre, és ott a jól működő alkuratóriumi rendszer által jelentős mértékben oda is kerül, ahol erre a legnagyobb szükség van. Ugyanakkor az Illyés Közalapítvány ált al megítélt támogatások egy része, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásai jókora késéssel jutnak csak el a kedvezményezettekhez, az Új Kézfogás által korábban nyújtott támogatások pedig teljesen elapadtak. Minden késedelem, elvonás, elap adás mérhetetlen kárt okoz a súlyos helyzetben lévő délvidéki magyarságnak, az élet szinte minden területén. Folyamatos kifizetések A Fidesz szakértője szerint nagy probléma a szavahihetőség: hiába nyer meg valaki egy pályázatot, nem tud semmibe belevágn i, mert nem tudhatja, mikor jut hozzá az összeghez. „Megvannak azok a félelmek, hogy ezek a pénzek túl későn, az év vége felé jutnak ki, ezért a határon túli szervezetek, alapítványok, vállalkozások nem tudják biztosan megszervezni a költségvetésüket" – vé li Balla Mihály. Ezzel szemben Szerencsés János arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a külügyminiszter 2005. december 2án jóváhagyta a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média kollégiuma, december 9én pedig a Regionális és Ö nkormányzati Együttműködési kollégiuma pályázatairól hozott döntést. A nyertes pályázókkal megkötötték a szerződéseket, a megítélt támogatások kiutalása folyamatos. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) kezelésében ez évben összesen 8,3 milliárd forint h atáron túli támogatási előirányzat szerepel, ebből november 30ig több mint hat és félmilliárd forintot fizettek ki, a maradékot január közepéig utalják át. Nem Magyarországról kell okosnak lenni Balla Mihály szerint a legnagyobb baj az, hogy Magyarorszá gról próbálják eldönteni a határon túliak támogatását, ahelyett, hogy a kormányzat leülne a határon túli szervezetekkel, és megkérdezné, hogy mire van szükség Erdélyben, a Vajdaságban, vagy Kárpátalján. „Ezért kellett volna összehívni a Magyar Állandó Érte kezletet, mert ha összejön, és sikerül megállapodni a napirendi pontokban, nem hiszem el, hogy ebben a gazdasági együttműködés nem kapna jelentősebb hangsúlyt" – véli a Fidesz szakértője. Hozzátette: a gazdasági jellegű
