Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
17 Az EU jövője szempontjából még érdekesebb - noha Kijevben és Chisi nauban aligha olvasták örömmel , hogy Verheugen szerint 2026ra minden európai állam taggá válik, kivéve az EUhoz még nem csatlakozott posztszovjet országokat. Miközben Oroszország EUtagságát a legtöbben elképzelhetetlennek tartják (csakúgy, mint a hozz á szorosan kötődő Fehéroroszországét), nem titok, hogy Ukrajna és Moldova komoly reményeket táplál a közeledést illetően. Verheugen nem sokkal azután hozta nyilvánosságra elképzelését, hogy Guy Verhofstadt belga miniszterelnök könyvvel rukkolt elő, és eb ben szintén politikai unióról, sőt Európai Egyesült Államokról (EEÁ) beszél. Ez közös haderővel, külpolitikával, gazdaságpolitikával is rendelkezne. Verhofstadt a szövetségi berendezkedés mintaországát kormányozza, és sokak szerint túl föderális elképzelés ei miatt nem lehet(ett) az Európai Bizottság elnöke. Verhofstadt úgy véli: nem is kérdés, hogy az EEÁ létrejöne - csak az, mikor és hogyan? vissza Csak Magyarország voksolt nemmel Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. február 22. Magyarország egyedüliként szavazott nemmel a schengeni határőrizeti kódexre az EU belügyi tanácsában. Mint Juhász Gábor államtitkár elmondta, a magyar kormánynak meg kell fontolnia, hogy a határon túli magyarok beutazási lehetőségeinek megtartása miatt aká r a kötelességszegési eljárást is vállalja Brüsszellel szemben. Jelenleg az EUn kívüli állampolgárok személyenként és beutazásonként (eltöltött napra való tekintet nélkül) ezer forint felmutatásával léphetnek be. A határőrizeti kódex viszont napi összegbe n határozná meg a díjat, amit az unióban eltöltött napok számával fel kell szorozni. Juhász hozzátette, hogy nem tervezik az ezerforintos díj megemelését. A kötelességszegési eljárás egykét évig tart, és az államtitkár szerint érdemes lehet vállalni enn ek a következményeit: a határon túliak legnagyobb részét kitevő romániai magyarok Bukarest uniós tagságával várhatóan még az eljárás lefolytatása előtt EUállampolgárokká válnak. (Sz. L. L.) vissza Bukarest dönt a kolozsvári karokról − A szenátus magyar tagjai nem tiltakoztak Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. február 22. Bonyolódik a helyzet a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemen (BBTE). Az egyetem szenátusa elfogadta azt a rektori és akadémiai tanácsi határo zattervezetet, amelynek értelmében az egyetem multikulturális jellegét kell erősíteni - anélkül azonban, hogy a magyar oktatási struktúráknak bármilyen adminisztratív autonómiát biztosítanának. Döntésével a szenátus közvetett módon elutasította azt a szi ntén napirendjére tűzött beadványt, amelyet tavaly novemberben nyújtott be az egyetem 149 magyar oktatója, s amely a BBTEn belül három önálló magyar kar létrehozását követelte. Nicolae Bocsan, a BBTE rektora nem titkolta, hogy a testület a magyar karok létrehozását elutasította. Ám úgy vélekedett, e döntés nem jelenti, hogy a magyar egyetemi oktatást ne támogatnák. A magyar nyilvánosság az újabb kedvezőtlen fordulatot úgy értelmezte, hogy a román tanárok a magyar karok létrehozását mindenáron meg akarj ák akadályozni, elsősorban a háttérben meghúzódó anyagi szempontok okán. Ebben sok igazság van, de a valósághoz az is hozzátartozik, hogy a szenátusi ülésen részt vevő magyar oktatók közül egyetlen személy sem szavazott a román rektori tervezet ellen. A két magyar rektorhelyettes egyike, Nagy László professzor a szenátus előtt kifejtette: hisz a multikulturalizmusban, elsődlegesnek a szakmaiságot és a versenyképességet tartja. A csaknem 150 magyar oktató javaslatát nem támogatta aláírásával, mert azt szak mailag nem tartotta eléggé megalapozottnak. Salat Levente professzor, a BBTE másik magyar rektorhelyettese kijelentette: egyik fő feladata a román és a magyar oktatók közötti közvetítés volt, s mivel úgy érzi, hogy ebben kudarcot vallott, a következő idő szakban össze fogja hívni a magyar oktatók közgyűlését. Salat Levente úgy vélte, a magyar karok létrehozásának kérdése
