Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
18 az egyetem rendelkezésére álló eszközöket meghaladja. Egyfelől amiatt, mert az egyetemen belül a román és a magyar oktatók erőviszonya ny omán a magyar kezdeményezéseket nem lehet érvényre juttatni, másrészt pedig azzal is számolni kell, hogy ennek a kérdésnek olyan jogi hozadékai vannak, amelyek minimum kormányszintű döntés hatáskörébe tartoznak. A Tőkés László püspök által vezetett Erdél yi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) égisze alatt létrehozott Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, Kovács Lehel egyetemi oktató közölte: a BKB a kudarc ellenére kitart célkitűzése mellett, s nem kizárt, hogy a magyar rektorhelyettesek lemondását kezdem ényezi. A BKB az elmúlt hetekben számtalan akciót szervezett az említett célok megvalósítása érdekében. Február elején 23 ország mintegy nyolcvan tudósa - köztük több Nobeldíjas személyiség is , a múlt héten pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei kérték leveleikben az egyetem vezetőségétől, továbbá Bukaresttől és Brüsszeltől a magyar egyetem létrehozását, illetve az ezt célzó folyamat támogatását. vissza Bolyai Egyetem: átadták a nyílt levelet Barrosónak [ 20060222 - 07:05:27 ] José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnöknek szánt nyílt levelet adtak át kedden Brüsszelben számos Nobeldíjas tudós és mintegy 80 professzor nevében a kolozsvári magyar tannyelvű, állami finanszírozású Bolyai egyetem újraindítását követelve - jelentették be Hantz Péter és Szász Alpár Zoltán egyetemi előadók, a beadvány megszerkesztésében és az aláírásgyűjtésben jelentős szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselői az át adás helyszínén, a brüsszeli bizottság épületénél tartott sajtótájékoztatón. A bizottság tisztviselőivel találkozva megemlítették, hogy Európa számos kisebbsége rendelkezik már azokkal a jogokkal, amelyeket az erdélyi magyarság követel magának. Mint a sajtónak elmondták, arról próbálták meggyőzni a brüsszeli végrehajtó testület képviselőit, hogy ennek a problémának mindenképpen szerepelnie kell abban az országjelentésben, amely tavasszal készül Románia európai uniós csatlakozásának felkészüléséről, és a mely minden bizonnyal döntő jelentőségű lesz abban, hogy a terveknek megfelelően sor kerüle az ország tényleges csatlakozására a jövő év első napján. Közlésük szerint a bizottság képviselői konstruktívak voltak: jelezték, hogy tanulmányozni fogják a lev élben szereplő részleteket, és "több helyről ígéretet kaptak, hogy ez a probléma hangsúlyozottan szerepelni fog az országjelentésben". A levél címzettjei között szerepel Calin Constantin Anton Popescu Tariceanu román miniszterelnök és Traian Basescu közt ársasági elnök is. A sajtóértekezleten az oktatók emlékeztetettek arra: magyar nyelvű magánegyetemek ugyan vannak Romániában, de állami finanszírozásban magyar nyelven nem lehet például agrártudományokat, mérnöki tudományokat tanulni, illetve a művészeti képzésnek is csak szűk szegmense fedhető le. Tavaly 25 ezer, idén 29 ezer magyar diák tanult romániai egyetemeken - mivel az összlétszám is növekedett, mindkét adat azt jelenti, hogy a magyarok aránya 4,4 százalékot, közülük a magyarul tanulóké 1,6 száz alékot képvisel, messze elmaradva a 6,6 százaléktól, amelyet a romániai magyar kisebbség jelent. A román kormány hivatalos álláspontja szerint magyar karoknak nincs helye a BabesBolyai Tudományegyetemen, az RMDSZ álláspontja szerint pedig a magyar karok at létre kell hozni - jelentették ki. A román európai parlament i megfigyelők szerintük számos valótlanságot terjesztenek a romániai magyar oktatás helyzetéről - megemlítették például azt, hogy kétnyelvű feliratok nincsenek az egyetemen, a magyar rektorok plakettjei a falakon nem kaptak helyet. A magyar oktatási vonaln ak semmilyen autonómiája nincs, önállóan nem dönthet például oktatók felvételéről (emiatt a magyar oktatói állások több mint fele betöltetlen), anyagi kérdésekről vagy előléptetésekről, a két teológiai kart leszámítva az összes kar vezetője román nemzetisé gű - sorolták.
