Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-22
16 Szerbia és az EU között, december 15ét, majd ja nuár elsejét, sőt a Julianusnaptár szerinti újév napját, január 13át. Carla Del Ponte február elejei belgrádi látogatása után a médiában megjelent a február 21i dátum is, de később cáfolták. Nemrégiben Vuk Draskovics külügyminiszter jelentette be, hogy a hónap végéig kapott újabb határidőt az ország, amikorra pontot kell tenniük a több mint egy évtizede húzódó történetre. S most megérkezett a hír Mladics elfogásáról. Abban valamennyi kormánypárti politikus egyetértett, hogy Szerbia helyzetét jelentősen javítaná Mladics kiadása; érezték, hogy a világ lassan "kezdi elveszíteni a türelmét" a különféle magyarázkodásokkal és ígéretekkel szemben. Nemrég egy nyugati diplomata megjegyezte, hogy Szerbia hibát követ el, ha azt gondolja, hogy a Nyugat "elfárad" Ml adics kiadásának folytonos követelésében, és viszszariad az ország teljes nemzetközi elszigetelésétől. Legutóbb Carla Del Ponte azt kérte az Európai Uniótól, hogy függessze fel a tárgyalásokat Szerbia és Montenegróval, amennyiben az nem tesz eleget a letar tóztatásnak, és emlékeztetett Horvátország esetére, ahol rendkívül hasznosnak bizonyult a szankcióval való fenyegetés. Zágráb megtalálta a módját, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornokot, Belgrád miért nem teszi ugyanezt - kérdezték. Ratko Mladics a háború vége után szinte egyáltalán nem bujkált - annak ellenére, hogy a vádirat ellene már 1995ben megjelent. Fenntartotta belgrádi lakását, megfordult éttermekben és sporteseményeken, síelt a Szarajevó melle tti Igmanon, sőt Szarajevóban is járt. 2002 áprilisa után kényszerült úgymond bujkálásra, amikor a belgrádi törvényhozás elfogadta a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvényt. A hadsereg eddig erőteljesen tagadta, hogy menedéke t adnának Mladicsnak, hogy rendelkezésére bocsátanának szolgálati lakásokat, katonai objektumokat. Legutóbb azonban már a védelmi miniszter is elismerte, hogy a hadsereg közvetlen védelmet nyújtott Ratko Mladicsnak 2002 júniusáig. Azután a rejtegetését a S zerb Köztársaság és a jugoszláv hadsereg nyugállományú tisztjeinek egy része vette át. Mladics elfogása nem volt könnyű, a tábornokot a civileken és a nyugdíjas katonákon kívül még aktív tisztek is támogatták. A legutóbbi sikertelen zsepai elfogási akciót vezető Dragomir Andan, a Szerb Köztársaság rendőrségének igazgatója a háború alatt egyi k legközelebbi munkatársa volt. Próbálták ugyan egyre szorosabbra vonni körülötte a hálót, s 50 aktív tiszt ellen folytattak vizsgálatot, akik gyaníthatóan segédkeztek a rejtőzködésben, de a legutóbbi időkig közvetlen közelébe nem sikerült kerülni. Dragan Jocsics belügyminiszter napokkal ezelőtt bejelentette, hogy minden illetékes szerv, a rendőrség, a biztonsági szolgálatok, a katonaság mindmind Mladics tartózkodási helyének felkutatásán fáradozik. Várható volt, hogy sokáig már nem lehet halogatni Mladi cs letartóztatását. Belgrád is belátta, hogy pozíciója sokkal rosszabb, ha Mladics még mindig szabadon van, és Szerbiának olyan fontos ügyekben kell megegyeznie a külfölddel, mint Koszovó státusa, az EUtársulás előkészítése vagy a NATOval való megegyezés . vissza Az Európai Egyesült Államok a jövő? Népszabadság • Szőcs László • 2006. február 22. Az EUhoz még nem tartozó posztszovjet országok kivételével húsz év múlva minden európai állam tagja lesz az uniónak - állítja Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke. Bővítés, mélyítés, sőt mindkettő egyszerre! - az európai integráció tavalyi megtorpanása után immár újabb terveket szőnek Európa vezetői. Brüsszelben is feltűnést keltett a héten Günter Verheugen európai bizottsági alelnök - korábban bővítési biztos - interjúja, amelyet a német Die Weltnek adott. Ebben az Európai Bizottság német tagja úgy véli, húsz év múlva az európai integráció már tényleg es politikai uniót is jelent, "de esetleg nem minden, már ma is az EUhoz tartozó állammal". Nincs persze új a nap alatt: mindez az úgynevezett megerősített együttműködés (vagy: kétsebességű Európa) korábbról is ismert elképzelésének felmelegítése. Vagyi s: ha egyes tagországok ódzkodnak is a szorosabb együttműködéstől, azok, akik viszont vállalják, hogy újabb szeleteket adnak fel szuverenitásukból a közös politika javára, megtehetik ezt.
