Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-02
19 venn ének, a szerb szkupstina bizony kétpárti lenne: radikálisokkal és demokratákkal. Inkább valószínű azonban a négypárti ház. Hacsak nem csökkentik öt százalékról kettőre a cenzust. Erről szól ugyanis a vita, s az alacsonyabb küszöb bevezetésének szószólói a kis pártok a Vuk Draskovics vezette SPOval az élen, kivéve a G17 Plusz, amely számára szintén áthághatatlan akadály az öt százalék, ám mégsem tartja helyesnek az alacsonyabb küszöböt, éppen a parlamentben eluralkodó korrupció miatt. Nincs kilátás azonban arra, hogy engednek az ötből. Így elméleti esélye sem lenne még a legnagyobb kisebbség legnagyobb pártjának sem, hogy mandátumhoz jusson. A kis szerb pártok ezt az okot is felhozták. Mert a jelenlegi cenzus mellett csak nagy pártokkal koalícióban, vagy az ok tagjaiként lehetnének a magyarok képviselők. Ám ez utóbbiak nem a magyarság, hanem az illető párt érdekei szerint szavaznának. A kisebbségekre azonban nem fog vonatkozni az ötszázalékos küszöb. Parlamenti képviseletüket az úgynevezett természetes küszöb bel igyekeznek megoldani, illetve már megoldottnak is tekintik, mert tartalmazza a törvénymódosítás. A szavazatok számát elosztják a parlamenti képviselők számával, s annyi voksot kell egy kisebbségi párt jelöltjének összegyűjteni a parlamentbe jutáshoz. H a annyian szavaznak, mint a legutóbbi parlamenti választásokon, akkor a természetes küszöb 15 200 szavazat. Ezt a megoldást szorgalmazza a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Nem akarnak változtatni rajta, mert feltehetőleg úgy vélik, hogy ezzel a rendszerr el maguk mögé tudják utasítani a többi vajdasági magyar pártot. A VMSZnek azonban a nagy ellenfele a közömbösség, de még nagyobb – s ettől minden vajdasági magyar pártnak tartania kell – , hogy a kiábrándult választók másra szavaznak. A VajdaságMa hírportá l internetes kérdésére, hogy melyik pártra szavazna, ha közvetlenül és demokratikusan választanák meg a Magyar Nemzeti Tanácsot, a szavazás résztvevőinek csaknem fele egyik magyar pártra sem voksolna. A másik fele a VMSZt és a Vajdasági Magyar Demokrata P ártot (VMDP) tüntette ki bizalmával, az előbbit jobban, a másikat kevésbé. A Magyar Polgári Szövetségnek és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) csak néhány százalékos támogatás jutott. A VMSZen kívül egyik vajdasági magyar párt sem támo gatja a természetes küszöböt. Ágoston András, a VMDP elnöke a Magyar Nemzetnek kijelentette, hogy pártja a kisebbségek részarányos parlamenti képviseletét szorgalmazza. Csak ez a megoldás teszi lehetővé, hogy a magyar választói névjegyzék útján, többpárti választás eredményeként kerüljenek be a magyar képviselők a szerb parlamentbe a nekik fenntartott helyekre. Ez a rendszer jól funkcionál Horvátországban és Szlovéniában, s támogatja az EBESZ is, tette hozzá. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Rácz Szabó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke is: biztos parlamenti helyeket kell adni a kisebbségeknek, amelyeket aztán belső, nemzeti névjegyzékük alapján történő választásokon osztanak fel a pártok között. Páll Sándor, a VMDK elnöke szerint a vála sztási törvénynek igazságosnak kell lennie. Ha mégis marad a természetes küszöb, akkor is törölni kell a kötelező tízezer aláírást pártonként. A 7,5 millió szerbre maradhat a 10 ezer, közölte, de a 280 ezer magyarra ez csak 350 lehet. A VMDKnak a szavatol t helyek is megfelelnek, mondta. Az a fontos, hogy a választási rendszer lehetővé tegye, hogy a magyarok önerőből jussanak be a parlamentbe. vissza Koszovó ügye nem lehet precedens Koszovó kérdésében nem volt egyetértés az összekötő csoport kedd esti londoni ülésén, emelték ki a szerbiai médiumok. A nyugati diplomaták határozatban szerették volna leszögezni, hogy a koszovói rendezés nem teremt precedenst más konfliktusok megol dásához, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban ezt határozottan ellenezte, mint a Koszovótárgyalások befejezésének „mesterségesen meghatározott” határidejét is. Putyin orosz elnök is annak az állásfoglalásának adott hangot, hogy a konfliktusos hely zetek rendezésének elvei univerzálisak legyenek, s ugyanúgy alkalmazzák Koszovó esetében, mint a szakadár grúz területeken, Abháziában és DélOszétiában. Ha úgy véljük, hogy Koszovónak teljes függetlenséget kell adni, akkor miért fosztanánk meg ettől DélO szétia és Abházia lakosait, tette fel a szónoki kérdést Putyin a Kremlben megtartott sajtóértekezletéről tudósító hírügynökségek szerint. A hathatalmi összekötő csoport ülésén részt vettek az ENSZ képviselőin kívül az EU és a NATO tisztségviselői is: Javie r Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár. Ez is utal az ülés jelentőségére, s arra az eltökéltségre, hogy a nemzetközi közösség a következő hónapokban jelentős előrehaladást kíván elérni a válság kezelésé ben. Az Egyesült Államok, Németország, NagyBritannia, Franciaország Olaszország és Oroszország külügyminiszterei szerint erőfeszítéseket kell tenni, hogy még az idén megszülessen a koszovói kérdés tárgyalásos rendezése. Martti Ahtisaari világszervezeti m egbízottal való konstruktív együttműködésre szólították fel Belgrádot és Pristinát, hogy mielőbb felkutassák a megoldást. Belgrádnak azt üzenték, hogy a megoldásnak elfogadhatónak kell lennie Koszovó népe számára, Pristinának pedig azt, hogy csak a multie tnikai rendezés jöhet számításba. Figyelmeztettek is: aki erőszakhoz folyamodik, az saját magának okoz kárt. A diplomáciai vezetők természetesen
