Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
16 A Szülőföld Alap 1 milliárdja tehát garantáltan megvan az idén is. A támo gatásokban elsőbbséget kap a falugondnoki szolgálat, az informatikai fejlesztés és a szórványiskolák fenntartása. A pályázatokat márciusáprilisban hozzák nyilvánosságra. vissza Verespatak: 50 százalékos esély - Csak Magya rország venne részt a hatástanulmány elbírálásában MNO 2006. február 16. 15:29 A környező országok közül egyedül Magyarország kíván részt venni a Verespatakkal kapcsolatos környezeti hatástanulmány elbírálásában – jelentette be a román környezetvédelmi mi niszter. Közölte azt is: az aranybányaprojekt elutasítására vagy elfogadására egyaránt 5050 százalék az esély, mivel a kanadairomán cég még nem nyújtotta be a döntéshez szükséges anyagokat. A román környezetvédelmi tárca nem foglalhat még állást a vere spataki aranybányaprojekt mellett vagy ellen, mert azt az érdekelt Rosia Montană Gold Corporation (RMGC) még nem mutatta be, s a kanadairomán cég a tervek elbírálásához szükséges környezeti hatástanulmányt sem nyújtotta be – jelentette ki tengan Sulfina Barbu, a szaktárca vezetője, hozzátéve: így elmondható, hogy a projekt jóváhagyásának az esélye 50 százalékos, mint ahogyan a visszautasításáé is. Ami biztos: sem a tárcára, sem a miniszterre nem gyakoroltak nyomást annak kapcsán, hogy a projekt elbírálásá ban bizonyos álláspontra helyezkedjünk – jelentette ki a miniszter bukaresti sajtóértekezletén. Elmondta azt is: a környezeti hatástanulmány benyújtása nincs határidőhöz kötve. A szaktárca vezetője beszámolt arról is, hogy a minisztérium a külügyi tárca útján az RMGC által 2004 decemberében benyújtott környezeti engedélyezési kérelemről értesítette a környező országokat – Magyarországot, Bulgáriát, Moldovát, Ukrajnát, Szlovákiát, illetve Szerbia és Montenegrót – , ez ugyanis az Epsooi Egyezmény által előí rt kötelessége. A magyar kormány jelezte, hogy szakértőkkel kíván részt venni a környezeti hatástanulmány elbírálásának folyamatában, Moldovát viszont csak a végső jelentés következtetései érdeklik. A többi ország nem jelzett vissza – számolt be a miniszte r. Az RMGC kanadai tulajdonosa, a Gabriel Resources Ltd. ua tegnap ismertette álláspontját azokkal a bírálatokkal szemben, amelyeket a bányaprojekttel kapcsolatban a terveket ellenző Alburnus Maior Egyesület megfogalmazott. Richard Young, az RMGC egyik ig azgatója hangsúlyozta: cége valamennyi vonatkozó romániai és európai jogszabály betartásával készíti el a környezeti hatástanulmányt és az egész bányatervet. Young szerint az Alburnus Maior bírálata mind jogi, mind pedig műszaki szempontból megalapozatlan, egészében véve pedig komolytalan, ugyanis az a hazai és a nemzetközi előírások téves értelmezésén alapul. vissza Mi mennyi? - Montenegró, "május 55" Vajdaságma.info 2006. február 16. [20:11:59] Szerző: Sebestyén Imre Ha Podgorica elfogadja az EU javaslatát, hogy a referendumon csak minősített többséggel határozhatnak Montenegró kiválásáról az államszövetségből, akkor elismerné, hogy egy ilyen sorsdöntő kérdésben csakis a túlnyomó többség akarata szavatolja a békés, probl émamentes rendezést. S nincs is semmi vita, ha tegyük fel, Montenegró lakossága a koszovóihoz hasonló egyöntetűséggel vélekedik a szétválásról. Ám hogy így vane, azt nem tudjuk. Erősen gyanítjuk, hogy nincs így. S itt kezdődnek a problémák. Előfordulhat ugyanis igen könnyen, hogy a derék montenegróiak többsége a függetlenségre szavaz, de mégis maradniuk kell. A népszavazásnak egy ilyen kimenetele igen súlyos, nehezen kezelhető politikai válságot idézne elő. Nemcsak Crna Gorában, hanem az államszövetségben is. Hogyan lehetne megmagyarázni a többségnek, hogy bizony alá kell vetnie magát a kisebbség akaratának, mert így demokratikus? Ami egyébként még meg is egyezik a nagyobbik tagköztársaság akaratával. Azt követően ugyanis a közös állam és Montenegró minde n gondjabajért - s már előre megmondhatnánk, hogy lesz belőle jócskán - ez a kisebbség és a nagyobbik köztársaság tehető felelőssé. Közvetve pedig a EU, amely ugye a hasára csapott és 55 százalékos "igent" határozott meg kilépőként. Hogy milyen számításo kon alapult ez az 55 százalék, valószínűleg senki sem tudja megmondani. Eddig az ilyen cenzus nemigen volt ismert, tudtommal nem is fordult még elő. Kétharmados többséget mégsem javasolhatott, mert az egyenlő lett volna a montenegrói függetlenség elutasítá sával.
