Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-17
17 Külön vita témája volt, hogy a voksolók számát vegyék alapul, vagy a teljes választótestületet. Az államszövetség megtartását szorgalmazó Szerbia az elszakadást úgy hiusítaná meg, hogy a bejegyzett választópolgárok többségének a döntését fogadná cs ak el. Gondoljunk csak bele: ötven százalékos részvételi arány esetén Montenegró akkor sem válhatna ki, ha minden szavazó a függetlenséget választja. Az sem lett volna egy demokratikus megoldás, ha a polgárok számára kötelezővé teszik a részvételt. Megbünt etik a nem szavazókat? De a referendum eredménye már nem csinálható vissza. Más kérdés, hogy véleménynyilvánítás már maga az a tény, ha polgár fütyül az egészre. Joga van. Vagy mindegy neki, milyen államalakulatban él. Erre is joga van. Vagy nincs is véle ménye. Akkor is kötelező a véleménynyilvánítás? Különböző variációkkal a közömbös polgárokat, illetve a szavazástól való távolmaradást be lehet számolni, ha a teljes választótestület többségi döntését kiáltják ki mérvadónak. Hiszen az egyszerűen "nem" sza vazat. S mi van akkor, ha Szerbia nem fogadja el egy olyan referendumnak az eredményét, amelyet ő nem tart igazságosnak? Tehetnénk még fel több hasonló kérdést, mert a radikálisok is különböző ötletekkel szeretnék válságba terelni a "montenegrói kérdést", remélhetőleg sikertelenül. De ezek későbbi írásaink témái lehetnének. Persze még semmi sem dőlt el. Még nem tudják, hogy a referendum milyen (számszerű) eredménye milyen döntést hoz. Még azt sem, hogy mikor lesz. Április végén, mint Podgorica szeretné, va gy május derekán, ahogyan az EU javasolja. Vagy máskor. Minderről a Crna Gorai parlament határoz majd. Az 55 százalék most senkinek sem tetszik, mert a másik tábornak - mind a függetlenséget követelő, mind az államközösség fenntartásáért kardoskodó oldaln ak - is ad esélyt. Az EU szerint a térségben más kérdésekre kellene összpontosítani. Biztosan. De lehete, amíg egy régen megkezdett folyamat - mert arról van szó - be nem fejeződik? vissza Óbecsei utóhangok: Az MPSZ gyűlö letkeltéssel vádolja a VMSZt - A délvidéki Magyar Polgári Szövetség közleménye a polgármesterválasztásokkal kapcsolatban kialakult vitáról Vajdaságma.info 2006. február 17. [1:10:09] Nagy sajnálattal vettük tudomásul, hogy a VMDK javaslatát nem fogadta el a VMSZ és a VMDP. A délvidéki Magyar Polgári Szövetség eleve nem kívánt konkurenciát teremteni az óbecsei időközi polgármesterválasztásokon. A VMDK pedig a magyar pártok összefogását javasolta azzal, hogy a VMDK átengedi a polgármesterjelölés elsőbbsé gét. Mindezek után úgy értékeljük, hogy azért nem lehetett magyar polgármestere Óbecsének, mert a két magyar szervezet, szűk pártérdekből elvetette az összefogási kísérletet. Különösen elképesztőnek tartjuk a VMSZ, Kasza József elnök kommentárját és vádjai t, aki maga volt a katasztrofális eredmény egyik fő okozója. Amíg azzal vádolja a VMDKt, hogy a szerb radikálisok malmára hajtja a vizet, addig megfeledkezik arról, hogy elsősorban az segíti a radikálisokat, aki megakadályozza a magyarmagyar összefogást. Márpedig Kasza olyan – hisztérikusan, néha az igazságtól is elrugaszkodottan – támadja VMDKt (HVIMet), hogy úgy érezzük, ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. Elsősorban azért szólalunk meg, mert azt látjuk, a VMSZ azon igyekszik, hogy olyan mély gyűlöle tet keltsen a délvidéki magyarmagyar viszonyban, ami véglegesen lehetetlenné teheti a bármikori összefogást. Nem kevesebbet állítunk, mint azt, hogy ezzel a tettével a Szerbiához csatolt magyarság jövőjét, megmaradását teszi kockára, amit a választópolgár oknak is javasolunk átgondolásra. Véleményünk szerint, a támadások hátterében nem áll más, mint a rettegés attól, hogy kialakulóban van (volt) az együttgondolkodás a VMDKVMDP(?)MPSZHVIM vonalon. Ez pedig sehogyan sem fér bele a VMSZ elképzeléseibe, amel y magyar(?) szervezet – megítélésünk szerint - a szerb pártokkal kíván összefogni, a választásokon egyezkedni, és segítségükkel, a magyarság érdekeit feladva bejutni a szerb parlamentbe és minisztériumokba. Egyszer már volt alkalmunk tapasztalni azokat a „ jótéteményeket”, amelyek a VMSZes kormányalelnöki funkcióból következett. Ebből nem kérünk! Bár nem tisztünk, és bárki elhiheti, nem is politikai érdekünk (kivéve azt a tényt, hogy menteni próbáljuk az összefogás esélyét) kiállni más – számunkra vetélytá rs – politikai szervezet mellett, mégis meg kell szólalnunk a szemenszedett hazugságokkal szemben, amelyet a VMSZ napilapjában, a Magyar Szóban, és egyéb médiákban zúdítanak a VMDKra és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra. A nemtelen támadásokkal és a politikai kampánnyal is felérő erőszakos agymosással azt próbálják ráfogni a két szervezetre, hogy egy húron pendülnek a szerb radikálisokkal, amelynek képtelenségét éppen a radikálisok HVIMet pocskondiázó támadása bizonyítja. Sokszor elkerülhetetlen, ho gy az utcán, vendéglőben ne álljunk le beszélgetni azokkal, akiket egyébként nem szívesen látunk a politikai hatalomban, de sajnos nem mi válogatjuk ki az ország vezetőit, és a nemzetünk érdekében sem túlságosan okos dolog fizikailag is támadó ellenséggé t enni őket. Egy szóváltás még nem jelent együttműködést.
