Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-02
10 Szívós német Bosznia élén Népszabadság • Inotai Edit • 2006. február 2. Elmehetne régen nyugdíjba, de ehelyett ember próbáló feladatra jelentkezett a német Christian SchwarzSchilling, aki tegnap vette át az ENSZ és az EU főmegbízotti posztját Boszniában. Az egykori CDUs postaügyi miniszter tíz év szolgálat után 1992ben lépett ki a Kohlkormányból, tiltakozásul, ami ért az nem avatkozott be időben és akadályozta meg a balkáni népirtást. "Ma is szégyellem, hogy tagja voltam annak a kabinetnek" - mondta a minap a berlini Tagesspiegelnek. 75 éves, de a poszt elvállalása előtt kivizsgáltatta magát, és teljesen egészségesn ek találták. Varázsrecept nincs a tarsolyában, pedig elkelne: BoszniaHercegovina lakói még mindig két entitásban élnek (muzulmán/horvát, illetve a szerb államrészben), közös a parlamentjük, ám háromfős, rotáló elnökségük van. A döntéshozatal bonyolult é s nehézkes. SchwarzSchilling azonban nem tartja lehetetlennek az egykori háborús felek összebékítését. SchwarzSchilling szívósságát a boszniai felek már megtapasztalhatták: az utóbbi tíz évben nemzetközi közvetítőként száznyolcvanszor járt az országban, tárgyalásai alatt hol a fűtést, hol az áramot kapcsolták ki, hátha így távozásra bírják. A kitartó német azonban maradt, inkább kabátba bújt és gyertyákat hozatott, végül tárgyalópartnerei voltak kénytelenek jobb belátásra jutni. Valamit elérhetett, mert f őmegbízotti kinevezését mindhárom népcsoport üdvözölte. A nemzetközi közösség képviselőjeként két cél lebeg majd a szeme előtt: először is a háborús bűnös Ratko Mladics és Radovan Karadzsics kézre kerítése. "Amíg ezek az emberek szabadon vannak, addig ké ptelenség a kisebb vétségekkel vádolt felelősöket elítélni" - állítja. Ígéri: nem fog közvetlenül beavatkozni a politikába, mint elődei tették. Akkor lenne igazán elégedett, ha ő lenne az utolsó főmegbízott BoszniaHercegovina élén. Ez talán ma még illúzió nak tűnik, de az uniós csatlakozás perspektívája jót tenne. Annál is inkább, mert a bosnyákok még ma is inkább az amerikaiakat tekintik szövetségesüknek, mint az európaiakat, akik évekig tétlenül nézték a háborút. vissza SZÍ TOTT INDULATOK DÉLTIROLBAN − Hazafias rendület 2006. február 01. 18:00 Ausztria alkotmányában rögzítse, hogy kiáll a déltiroli német ajkúak védelméért - követelik petícióban az olasz tartomány polgármestere i, megingatva a "világ legjobb autonómiájáról" kialakult közhiedelmet. Ugyancsak meglepődhetett Andreas Khol, az osztrák parlament elnöke, amikor legkedvesebb bécsi bálján, a szűkebb pátriáját jelentő tirolin, amelyet a városházán rendeztek, egy petíciót nyomtak a markába. Rajta az olaszországi DélTirol 116 településéből 113 polgármester, illetve helyettese aláírása, de mellettük az ausztriai Észak- és KeletTirol számos önkormányzati illetékesének is a kézjegye. A polgármesterek és a Tirolban mindmáig meghökkentően nagy számban lévő hagyományőrző fegyveres egyesületek (Schüt zenbund) azt kérik az osztrák parlamenttől, hogy a készülő új alkotmány preambulumában mondassék ki, hogy az Osztrák Köztársaság elismeri az Ausztriában történelmileg kialakult népcsoportokat, hogy kiáll az Ausztriával történelmileg összefonódott német nye lvű kisebbségek, különösen a déltiroliak védelméért és támogatásáért, óvja a Tirol tartománytól elválasztva élő német és ladin nyelvű tiroli nép önrendelkezési jogát. Kholt már csak azért is érhette váratlanul a megkeresés, mert Ausztriában pillanatnyila g nem fáradoznak az alkotmány megújításán. Az új alaptörvény megalkotására irányuló erőfeszítések 2004ben kudarcba fulladtak, és az idén ősszel esedékes általános választások előtt már nincs politikus, aki ilyen távlatos ügyekkel foglalkozna. Igazából azo nban már a 2004es felvetés sem volt indokolt, az első világháborút követően olasz és osztrák részekre szabdalt, sokat szenvedett Tirol itáliai feléről ugyanis hosszú évtizedes harcok, robbantgatások, merényletek után az ENSZ bábáskodása mellett 1992ben m egszületett Bécs és Róma között a megállapodás. A kisebbségi problémák szakértői szerint ennek nyomán olyan határvidékké változott DélTirol, ahol megtalálták az egész világ számára példaként szolgáló autonómiát, a patikamérlegen kialakított nemzetiségi to lerancia megtestesülését.
