Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-02
9 Ferenc helyettes kül ügyi államtitkár és Korhecz Tamás, a vajdasági tartományi kormány alelnöke szerdán írt alá megállapodást Újvidéken. A toleranciaprogram tömeges részvételt megcélzó iskolai akciókból áll, amelynek célja az előítéletek háttérbe szorítása a Vajdaságban, egymás jobb megismerése, a különböző nemzetiségű diákok közötti kapcsolatok elmélyítése - ismertette Polgár Viktor. A 2007ig tartó programba sportversenyek, kiállítások, vetélkedők is tartoznak. A toleranciaprogramra összesen félmillió eurót fordítan ak, a magyar kormány támogatása mellett 350 ezer eurót a vajdasági kormány áll. A magyar hozzájárulást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly májusi szerbiai látogatásán ajánlotta fel. vissza Az RMDSZ következetesen síkr aszáll a kisebbségek kulturális autonómiájáért Bukarest, 2006. február 1., szerda (MTI) - A kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvény parlamenti elfogadását tartja továbbra is e lsődleges célkitűzésének a román törvényhozás szerdán megnyílt tavaszi ülésszakán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - fogalmazódott meg a szervezet vezetőinek szerdai bukaresti sajtóértekezletén. Markó Béla, a szövetség elnöke a román parla menti pártok egyes képviselői által a törvénytervezetben előirányzott kulturális autonómia fogalma ellen emelt kifogásokra célozva azt ajánlotta az RMDSZ román koalíciós társainak, hogy tanulmányozzák más európai államok kisebbségi jogszabályait, beleértve a Magyarországon érvényben lévő kisebbségi törvényt is, amely hasonló jogokat ír elő a Magyarországon élő kisebbségek - köztük a román kisebbség - számára. Ebben az összefüggésben Markó Béla hangoztatta: amennyiben a román kormány által már elfogadott és a kulturális autonómiára vonatkozó előirányzatok kapcsán kifogások merülnek fel a román parlamentben, az RMDSZ kész átvenni akár egész cikkelyeket is a hasonló magyarországi nemzetiségi törvényből. Az RMDSZ egyéb törvényhozási prioritásairól szólva Markó Béla, aki a román koalíciós kormány egyik miniszterelnökhelyettesi tisztségét is betölti, rámutatott: a romániai közigazgatás decentralizációjára vonatkozó törvénycsomag az év legfontosabb törvényének tekinthető Romániában. A sajtótájékoztatójá n részt vett Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagja is. Frunda a többi között beszámolt arról, hogy az európai fórum a múlt héten kétharmados többséggel elfogadta az által a kidolgozott, a nemzet fogalmának meghatározásáról szóló jelentést. Rámutatott: az európai szervezet dokumentuma szerint mindenki szabadon határozhatja meg egy adott kulturális nemzethez való tartozását, függetlenül attól, hogy melyik államnak a polg ára. Az ajánlás kulturális jog néven a kulturális autonómiához való jogra is utal - hangoztatta Frunda György, aki szerint erre azért volt szükség, mert az önrendelkezés joga kulturális ügyekben másmás nevet visel a különböző államokban. A szöveg megállap ítja: a kisebbségi közösségeket az az állam köteles segíteni, amelynek a területén az adott közösség él. Az ajánlás az anyaországokat arra hatalmazza fel, hogy segítsék a határaikon túli nemzetrészeiket jogaik megszerzésében - mondta. Végül emlékeztett rá: a jelentés sürgeti az ET minisztertanácsát, vegye fel a kapcsolatot az Európai Unió intézményeivel annak érdekében, hogy kielégítő megoldást találjanak a kisebbségi problémákra . vissza Emberi jogi jelentés a Mari Köztársas ágról Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége (IHFHR) és a Moszkvai Helsinki Csoport szerdán jelentést tett közzé az Oroszországi Föderáció területén élő mari kisebbség helyzetéről. A mintegy hatszáze zres létszámú, finnugor nyelvet beszélő mari népcsoport mintegy fele a Mari Köztársaság területén él, amelynek hivatalos nyelve az orosz és a mari. Ennek ellenére a mari nyelvet a hivatalos érintkezésben alig használhatják, mert az orosz tisztviselők ezt n em beszélik. A mari tannyelvű iskolákat sorra bezárják, az iskolák nagy részében a mari nyelv csak egy tárgy a többi között. A televízió mari nyelvű programjainak adásidejét lecsökkentették, évente csupán néhány könyv jelenik meg ezen a nyelven. Bár a közt ársaság lakosainak többsége mari nemzetiségű, a kormányzatban kisebbségben vannak. A köztársaság elnöke, az orosz nemzetiségű Leonyid Markelov elutasítja az együttműködést a mari nemzeti mozgalommal, a mozgalom képviselőit "nacionalistáknak" minősíti. E po litika bírálóit a hatóságok zaklatják, őrizetbe veszik, mondvacsinált vádak alapján büntetőeljárásokat indítanak ellenük. Részeként annak a folyamatnak, amelynek keretében a központi kormányzat arra törekszik, hogy, felszámolja az egyes területek és nemzet iségek autonómiáját. (Munkatársunktól) vissza