Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-14
15 MTVben, akár a Duna TVben működhetne úgynevezett „ablakként" az erdélyi tévé, de akkor a kurátorok az önálló tévé létrehozása mellett dö ntöttek, mivel úgy gondolták, hogy a csak részműsoridőben működő tévének nehéz lenne identitást adni. Arra a kérdésre, hogy a szükséges támogatás hiánya miatt most elfogadhatónak tartanáe ezt a megoldást, közölte: erről az ajánlatról csak az alapítvány ku ratóriuma dönthet. (Szabadság Kolozsvári Közéleti Napilap) Kétszázmillióval kevesebb kap az IKA Tavaszra várhatók az Illyés Közalapítvány (IKA) pályázatai, a megítélt összegeket augusztusban kezdik kifizetni – jelentették be az alapítvány marosvásárhely i kuratóriumi ülésén. A tanácskozáson jelen voltak az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a vajdasági, a szlovéniai és az ausztriai alkuratórium képviselői is. A magyar kormány idén 13,6 milliárd forintot szán a határon túli magyarok támogatására, ebből 800 millió az IKAt illeti. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke az idei összegről elmondta: kétszázmillióval kevesebb a tavalyinál, de némi vigaszt jelent az, hogy létrejött a Szülőföld Alap, ami viszont egymilliárd forinttal támog atja idén a kisebbségben élő magyar közösségeket. A Szülőföld Alapnak juttatott egymilliárd forint szétosztásáról Kiss Elemér elnök elmondta: elsősorban a magyar népesség megoszlását tartják szem előtt, illetve azt, hogy az illető országban a magyar kise bbségek milyen helyzetben élnek, milyen jogokat élveznek. Mivel a Kárpátmedencében a kisebbségben élő hárommillió magyarnak a fele erdélyi, az erdélyi magyarság támogatására idén 400 – 450 millió forint jut. Ebből a pénzből az igénylők csakis pályázatok rév én részesülhetnek – mutatott rá Kiss Elemér, hozzátéve, hogy a prioritások között a falugondnoki állások létrehozása és működtetése szerepel, illetve az információs társadalom fejlesztése, az oktatási, kulturális intézmények működtetése és némiképp a gazda sági fejlesztés. Markó Béla, az IKA erdélyi alkuratóriumának elnöke a jelenlegi támogatási rendszerrel kapcsolatosan azt emelte ki: fontos, hogy ne a határon túli magyar közösségek feje fölött döntsenek, hanem közösen beszéljék meg, hogy egyegy közösségn ek melyek a prioritásai. (Krónika/Erdély.ma) Beszélneke magyarul a szabadkai Molkúton? Január 30án nyílt meg Szabadkán a Mol Rt. benzinkútja. A magyar olajipari vállalat érkezésétől a helyi magyarok fellendülést, esetleg új munkahelyek megnyitását re mélték. A január végi megnyitón a vállalat belgrádi képviselete, az Intermol igazgatója ígéretet tett, hogy az itt dolgozók nemzeti összetétele megfelel majd a községi viszonyoknak. A tapasztalatok azonban nem ezt mutatják: a Magyar Szó szerkesztőségének t öbben jelezték: nem találtak olyan eladóra, aki magyarul tudta volna őket kiszolgálni. Az Intermol eladási és üzleti menedzsere viszont a lapnak írt levelében azt hangoztatta: az alkalmazottak 75 százaléka beszél magyarul. A szerkesztőség munkatársai azonb an ottjártukkor nem találtak olyan kutast, eladót, pénztárost, aki beszélt volna magyarul, és az egyébként jól ellátott üzletben magyar újságokat sem lehetett venni. Egy felháborodott szabadkai így fogalmazott: „az, hogy más kutakon nem tudnak magyarul, s zégyen, de egy anyaországi vállalat esetében egyenesen mellbevágó”. A lap úgy tudja: a munkások közül 13 személyt elbocsátottak; 11en beszéltek magyarul. Az érintettek elmondása szerint a vezetők azzal indokolták ezt a lépést, hogy még nem nyílt meg a ho rgosi határátkelőn felépített két Molbenzinkút, a pályázatot pedig egyszerre írták ki. Ezt az állítást Maglai Jenő, a Mol szabadkai jogi képviselője is alátámasztotta, hangsúlyozva: tudomása szerint a felmondás átmeneti, s ha megnyílik a horgosi határátke lő, aki akar, visszatérhet a munkahelyére. A lap megkereste az ügyben Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét is, aki – miután tájékozódott az ügyben – , közölte az Intermol igazgatójának válaszát, miszerint Szabadkán minden rendben van, az alkalmazottak tudnak ma gyarul. Kasza József a vásárlók panaszát kivizsgálásra érdemesnek tartja. Mint mondta: megengedhetetlen, hogy Szabadkán, ahol hivatalos nyelv a magyar is, egy magyar benzinkúton ne beszéljék a magyar nyelvet. (Magyar Szó Online) Olajjal szennyeződhet a D unaTiszaDunacsatorna
