Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-14
16 Ökológiai katasztrófától tartanak a környezetvédők: Szentivánnál nemrég kettétört a DunaTiszaDunacsatorna fölötti betonhíd egy 69 tonnás autóemelődaru alatt, amely azóta is a vízben van. Ez igen veszélyes következményekkel járh at, mivel a járműben legalább 2000 liter olaj és üzemanyag van. A zombori ökológiai egyesület szerint komoly a veszélye annak, hogy kiömlik a vízbe az olaj és az üzemanyag, és megfertőzi a DTDcsatorna vizét. Az egyesület fölhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül találjanak módot arra, hogy kiemeljék a járművet, ne kerülhessen sor fertőzésre, esetleges katasztrófára. A szerencsétlenségre – melynek emberi áldozata nem volt – valószínűleg nem került volna sor, ha a hídnál le tt volna teherbírásra utaló jelzőtábla. (Magyar Szó Online) Tizenötmillió korona az MKP kampányára Tizenötmillió koronát költ a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a választási kampányra. A párt országos tanácsának (OT) szombati ülésén a júniusi előrehozott vál asztásokra való felkészülés és a múlt évi megyei voksolások értékelése volt a két fő téma. A párt választási programját a közgyűlés májusban fogadja el. A képviselőjelöltek listáját egy hónapon belül összeállítják, és jóváhagyásra a március 11ére összehív ott OTülés elé terjesztik. – Az első harminc helyet felerészben a párt elnöksége, felerészben a megyei szervezetek tölthetik be, a sorrendet közösen, tárgyalások útján állapítjuk meg – ismertette a testület döntését Bugár Béla, a párt elnöke. A megyei v álasztásokat értékelve Bugár elmondta: egyes jelöltek nem tudták megszólítani a választókat, voltak olyan körzetek, ahol a voksolók az MKP jelöltjeinek csak egy részét támogatták. Rossznak tartja a párt és a választók közti kommunikációt is, úgy látja, a p olgárok az eredményeket automatikusnak tartják, a kedvezőtlen folyamatok miatt viszont az MKPt hibáztatják. (Új Szó Online) vissza Szerbia szétesés előtt - Belgrád még bízik abban, hogy megőrizheti Koszovót Magyar Nemze t 2006. február 14. Szerző: Sebestyén Imre Montenegró függetlensége a tét. Április 30án rendezik meg a Montenegró függetlenségéről szóló népszavazást – jelentette be Miodrag Vlahovics montenegrói külügyminiszter. A vita most azon folyik, milyen többségg el kell Montenegró lakosságának a függetlenségre szavaznia, hogy azt a nemzetközi közösség is elismerje? Az államközösségből való kiválást ellenző oppozíció amellett kardoskodik, hogy a teljes szavazótestület többségének az akarata legyen a döntő, függetle nül a referendumon részt vevők arányától. Ez azt jelentené, hogy ötvenszázalékos részvételi aránynál még akkor sem szavazhatnák meg a függetlenséget, ha száz százalékban rá szavaznának. A kormány a bejegyzett választók 25:41 százalékának igenjét tartaná el fogadható aránynak. Igazságot az EU tesz. Holnap közli Miroslav Lajcák Podgoricában, hogy milyen többség teszi lehetővé Montenegró kiválását. A referendum egyéb feltételeit nagyjából már tisztázták. (S. I.) A szerb radikálisok vezetőjének harcias nyilatko zatától a legjobban azok ijedtek meg, akiket a radikálisok éppen védeni akartak: a koszovói szerbek. Mi lesz velük, ha Belgrád letér a tárgyalásos rendezésről, teszik fel a kérdést az ottani szerb politikusok, akik szerint ez esetben a még ott maradt szerb lakosság is elmenekülne. (S mint az eddigi tapasztalatok mutatják, jó részük meg sem állna a Vajdaságig.) Pristinai reagálás szerint ez nem más, mint annak a projektumnak a folytatása, amely miatt elképzelői már Hágában vannak. Fatmir Sejdiu szerint Koszo vó Szerbia által volt megszállva. A hét végén kiéleződött feszültséget Tomiszlav Nikolicsnak, a radikális Szerb Párt alelnökének (Seselj helyettesének) és Vojiszlav Kostunica miniszterelnöknek a pénteki találkozója idézte elő, illetve a radikális politikus nyilatkozata, hogy megállapodás született köztük, amely szerint Koszovó függetlenségének kihirdetését az ország egy részének megszállásaként értelmezik, ami megköveteli az ország védelmét minden eszközzel. Közben a radikálisok végiggondolhatták a nyilatko zat valódi jelentését és annak következményeit, mert már hétfőn cáfolták, hogy újabb koszovói háborúra gondoltak volna. Nem viselhetünk hadat a megszálló ellen, ha azt a NATO segíti, mondta. Ám Koszovót – s ebben kitartott – megszállt területnek tekintené. Hosszas és aggodalmakat keltő hallgatás után a szerb kormány is nyilatkozott, ám egyértelmű cáfolat nem hangzott el. Nem foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a tartomány esetleg függetlenné is válhat, mert Belgrád úgymond bízik abban, hogy tiszteletben tartják a nemzetközileg elismert ország szuverenitását és területi integritását. Így nem kellett nyilatkoznia, hogy ellenkező esetben megszállt területnek tekintenée Koszovót. Inkább azt ecsetelte, hogy mennyire káros az állami érdekekre nézve olyan légk ört teremteni, amely szerint Koszovó máris elveszett.
