Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
18 akadályozta a magyar oktatás megszervezését, amelynek következtében jelenleg mindössze egy főállású magyar oktató dolgozik a jogi karon – áll a Bolyai Kezdeményező Bizottság dokumentu mában, amely azt is kiemeli, hogy a magyar tagozat órái gyakran több tanszéken vannak szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre. Habár a magyar tanári kar létszámának növelése égetően szükséges volna, a b etöltött és be nem töltött állások aránya jelenleg hozzávetőleg hatvan százalék a negyven százalékhoz. Mivel nincs döntéshozói szerepkörük, a magyar oktatók gyűlései informálisak, semmilyen szerv nem fogja össze, és nem tudja hatékonyan ellenőrizni az ötve nnél több magyar szak működését. A döntési autonómia hiányából fakadó gondokat tetézi a magyar tagozat pénzügyi kiszolgáltatottsága. A költségvetésből, tandíjakból és más forrásokból származó bevételeket a karok dékánjai menedzselik, a BBTE tanszékeinek mi nimális az anyagi önállósága. A tényleges önrendelkezést csak a magyar karok és az ezekből kinövő Bolyaiegyetem garantálhatja – szögezi le a BKB dokumentuma. Öt Nobeldíjas tudós s közel hetven akadémikus írta alá néhány nappal ezelőtt azt a nyílt levelet , amelyben a kolozsvári magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem újraindítását sürgetik. A levelet José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, Traian Basescu román államfőnek és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek címezték. Az aláírók emlé keztetnek arra, hogy a Bolyai Egyetem beolvasztása az alapvetően román tannyelvű Babes – Bolyai Tudományegyetembe egyike volt a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu személyes politikai győzelmeinek. „Ismerjük a Romániát nyomasztó jelenlegi nehézségeket, de úgy gondoljuk, hogy egy valóban demokratikus társadalom létrehozása érdekében a román államvezetésnek biztosítania kell a másfél milliós magyar nemzeti kisebbség számára az említett jogokat. Ennek érdekében sürgetjük a szükséges lépések haladéktalan megté telét az állami támogatású kolozsvári Bolyai Egyetem újraindításáért” – áll a levélben. Íme, egy ügy, amelynek kikerülését, mellőzését nem lehet azzal magyarázni, hogy bizonyos politikai csoportoknak kedvez, vagy nincs mögötte egységes támogatottság. Íme, egy ügy, amely mögött már felsorakoztak az Európai Parlament magyar képviselői, tehát aligha kezelhető pártpolitikai kérdésként. Íme, egy ügy, amely az első lépés lehet a tudatosan vagy csak hozzá nem értés miatt, de érezhetően összeomlott nemzetpolitika f elélesztésére. vissza Az MKP bizakodó − Májusban véglegesítik a felvidéki magyar párt programját 2006. február 13. (11. oldal) Tudósítónktól A Magyar Koalíció Pártjának alapszervezetei február végéig tartják meg közgyűlése iket, amelyeken megvitatják a párt programtéziseit, és javaslatot tesznek azokra a személyekre, akiket a jelöltlistán szeretnének látni a június 17re előre hozott választások alkalmából. A párt járási konferenciáit március elején tartják ugyanilyen napire ndi pontokkal, március 11én pedig újra összeül az országos tanács, hogy véglegesítse a 150 fős listát. A Bugár Béla vezette párt szakértői csoportjai április végéig készítik el a választási programot, amelyet az MKP közgyűlése véglegesít májusban. Minderr ől az MKP országos tanácsa döntött szombati pozsonyi ülésén. A párt legfelsőbb választott szervének tagjai – Bárdos Gyula frakcióvezető szerint – egységesen támogatták az MKP elnökségének és parlamenti frakciójának a válsággal kapcsolatos lépéseit és határ ozatait. Vagyis azt, hogy „az MKP nem követte a kereszténydemokratákat, nem hagyta el a koalíciót”. Viharos vitát váltott ki viszont a novemberi megyei önkormányzati választások értékelése, ami érthető, hiszen szinte minden járás más és más eredményt ért e l, amit ugyancsak különböző módon értékeltek az érintettek – mondta el lapunknak Bárdos Gyula. A frakcióvezető szerint olykor nem is az eredmények voltak rosszak, hiszen például a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban kizárólag az MKP jelöltjei jutottak a megyei önkormányzatokba, csakhogy „elriasztóan” alacsony részvételi arány mellett, melynek okait mindenki másban látja. A frakcióvezető úgy vélte, a legnagyobb probléma a választók informáltságával volt. Bárdos mindazonáltal bízik abban, hogy a kampány s orán sikerül felmutatnia az MKPnak azokat az előnyöket, amelyek a párt kormányzati szerepvállalásából származtak, és a felvidéki magyarság megmaradását, életfeltételeinek javulását eredményezték, legyen szó akár a magyar egyetemről, akár a számtalan körny ezetvédelmi és infrastrukturális beruházásról. vissza Megkönnyebbült szlovákiai pártok 2006. február 13. (11. oldal) Neszméri Sándor
