Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
19 Ötven óráig tartott Szlovákia történe lmének eddigi legnagyobb belpolitikai válsága. A Kereszténydemokrata Mozgalom múlt hét kedden délelőtt 10 órakor jelentette be, kilép a kormánykoalícióból, csütörtökön délben pedig Bugár Béla megbízott házelnökként már közölte, hogy a parlament egyhangú dö ntése alapján június 17én választásokat tartanak az országban. Ez idő alatt gőzerővel tárgyaltak a pártok vezetői, a gyors és konfliktusmentes megoldás mégis azt sugallta, mintha számítottak volna arra, hogy a kormánykoalíció nem tudja elvezetni az ország ot a törvény szerint, a szeptemberi választásokig. A kereszténydemokraták döntése meglepő volt. Közismert, hogy a mozgalom vezetői „elvi kérdésként” kezelték a Vatikánnal kötendő lelkiismereti szabadságról szóló egyezményt, elemzők szerint azonban mindez n em elég ok az ország destabilizálására és a következő választási ciklust is érintő jobboldali pártkoalíció felrúgására. A kereszténydemokraták lépésének megértését csak nehezíti, hogy maga a katolikus egyház is türelemre intett a vatikáni egyezménnyel kapc solatban, mondván, a lelkiismereti szabadság gyakorlása a mindennapi életben bonyolult folyamat lesz, ezért össztársadalmi konszenzusnak kell kialakulnia, és pontos törvényi kereteket kell szabni bevezetéséhez. Hrusovskyék ennek ellenére kizárólag a vatiká ni egyezmény elutasítását hangoztatták a távozás okaként, s érdekes módon sem eddigi par tnereik, sem az ellenzék vezetői nem firtatják a valós okokat. Talán azért nem, mert valamennyi párt – s Szlovákiában ez is ritkaság – egyként örül az előre hozott választásoknak. Dzurinda szeptemberben, a parlament válsága idején még hallani sem akart a c iklus lerövidítéséről, mondván, a sok megszorítással járó reform eredményei az idén érnek be, fontos tehát, hogy szeptemberig erről a választók is meggyőződjenek. Vladimír Meciar pedig még a mostani válság idején is tett olyan ajánlatot, hogy bizonyos felt ételekkel támogatni tudják a kormányt, hogy kibírja szeptemberig. Az elemzők mégis megértik a politikusok elégedettségét. A pártpreferenciák annyira „stabilak”, hogy a ciklus lerövidítése igazából senkinek sem árt, véget vet azonban sokféle találgatásnak. Többen feltették ugyanis a kérdést, milyen áron tudott kisebbségben kormányozni Mikulás Dzurinda, voltake háttértárgyalások például a kormányfő és Meciar, avagy a baloldali Smer és a kereszténydemokraták között egy későbbi együttműködésről, s mindez senki nek sem tett jót. vissza Háborúznának Koszovóért 2006. február 13. (11. oldal) Sebestyén Imre Megverték a harci dobokat a szerb radikálisok Koszovóért. Nem kevesebbet köve telnek, mint hogy a tartomány függetlenségének esetleges kihirdetése után a parlament nyilvánítsa Koszovót az ország megszállt területévé, ami után minden eszközzel védeni kell a ország szuverenitást. Tomiszlav Nikolics radikális vezető szerint ebben már e gyetértett Vojiszlav Kostunica kormányfővel, a Szerbiai Demokrata Párt elnökével. A kormány azonban mélyen hallgat, sem cáfolni, sem megerősíteni nem hajlandó a megállapodásról szóló radikális nyilatkozatot. Annál hangosabbak a civilek, akik megrettenve go ndolnak egy újabb háborúra. A koalícióhoz tartozó Szerb Megújhodási Mozgalom szerint a radikálisok véleményét nem oszthatja a kormány. Zoran Sztankovics, az államközösség védelmi minisztere kijelentette, „többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy háborúba keveredjünk a nagyhatalmakkal”. Ennek az országnak arra van szüksége, hogy barátok ve gyék körül, hangoztatta. Azt sem mulasztotta el kimondani, hogy a fegyveres erők semmiképp nem avatkoznak be a montenegrói függetlenségi referendumba. Brüsszelben aggodalommal fogadták a szerb párt vezetőjének nyilatkozatát, amely először utal a szuverenit ás fegyveres védelmére. Borisz Tadics szerb elnök kedden szólal fel a Biztonsági Tanács ülésén, amelyen a koszovói kérdés szerepel napirenden. Hat napra rá kezdődnek a bécsi státustárgyalások. vissza Marosvásárhelyen üléseze tt az Illyés Közalapítvány [ 20060213 - 07:55:37 ] Tavaszra várhatók az Illyés Közalapítvány (IKA) pályázatai, a megítélt összegeket augusztusban kezdik kifizetni – jelentették be az alapítvány marosvásá rhelyi kuratóriumi ülésén. A tanácskozáson jelen voltak az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a vajd asági, a szlovéniai és az ausztriai alkuratórium képviselői is. A magyar kormány idén 13,6 milliárd forintot szán a határon túli magyarok támogatására, ebből 800 millió az IKAt illeti. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a maros vásárhelyi ülésen elmondta, az alapítvány tizenöt éves működése alatt a magyarországi kormány költségvetéséből jelentős összegeket irányzott a határon túli
