Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
14 tévesen azt hitte: bőven elég, ha a polgárokat csak (egyébként más tisztre delegált) választottjaik, az Európai Konvent tagjai képviselik. Wallströmről nem lehet mondani, hogy ne igyekezne a kapcsolattartás javításán: a http://weblog.jrc.cec.eu.int/page/wallstrom lapon rendszeresen frissített blogját (internetes naplóját) olvashatjuk. A "fehér könyv" kezde ményezései közé tartozik a köztisztviselők tréningprogramja, az európai tanárok kollégiuma vagy uniós ügyekről beszélgető internetes oldal létrehozása. Már a dokumentum elfogadásának napján vihart kavart viszont az a felvetés, hogy tovább - a hírszolgált atás irányába - kellene alakítani Brüsszel most is létező, de csak vágatlan anyagokat közlő Europe by Satellite (EbS), műholdon és interneten is követhető tévéadásán. A brüsszeli újságírókat tömörítő API (Nemzetközi Sajtószövetség) elnöke, Michael Stabenow , a Frankfurter Allgemeine Zeitung itteni tudósítója Wallströmnek írt levelében finoman utal a "feladatok elkülönítésére" - azaz lényegében arra, hogy az újságírás az újságírók dolga. Az APIt aggodalommal tölti el, hogy miközben a brüsszeli fotósok már íg y is alig férnek el "kincstári kollégáiktól", az egészségtelen konkurencia most a televíziózásra tevődne át, és később talán más műfajokra is. Brüsszelt ezzel szemben az aggasztja, hogy az EUcsúcsokat leszámítva az európai ügyek sajtómegjelenése szerinte esetleges és felületes. Az EU kommunikációs szélmalomharcába izgalmas betekintést ad interjú, amelyet a Bruxinfo szakportál közölt nemrég Lousewies van der Laannal, a hét éve leköszönt Santerféle Európai Bizottság bővítési szóvivőjével, jelenlegi hollan d parlamenti képviselővel. - Szerintem Brüsszel meg az EU nem azért unalmas, mert unalmasak a témák, hanem mert unalmasak az emberek. Nincsenek érdekes politikai személyiségek, nincs elég konfliktus a politikusok közt. Emlékezzünk csak a Buttiglioneügyr e! Az érdekes volt, és tele is volt vele a média. Mert emberekről szólt, emberek közötti konfliktusról és hatalomról. Ez a legfurcsább ebben a helyben: Brüsszelből árad a hatalom, és a hatalom izgalmas, de itt valahogy még ezt is sikerül unalmassá és bürok ratikussá varázsolni - nyilatkozta az egykori bennfentes. vissza A viták előtt is lebontják a határokat Népszabadság • Inotai Edit • 2006. február 13. Érdeklie a portug álokat, hogy miről írnak a litván újságok? Vagy egy franciát, hogy miről cikkez a Népszabadság? Az első összeurópai lapszemle készítői határozott igennel válaszolnak. Thorsten Schilling, a német Bundeszentrale für Politische Bildung (BpB, Politikai Képzé s Központja) munkatársa szerint léteznek ilyen emberek - és többen vannak, mint gondolnánk. A BpB a már meglévő igényre reagált azzal, hogy létrehozta az első, három nyelven (angolul, németül és franciául) működő, összeurópai "hírügynökséget". Valójában ne m híreket, hanem különleges lapszemlét kínálnak, amely alapján tájékozódhatunk miről vitáznak az emberek Európa különböző országaiban, mit gondolnak egyegy mindenkit érintő problémáról mondjuk a lengyelek és a spanyolok, az írek és a ciprusiak. - Legkés őbb az EUalkotmány francia és holland elutasítása óta tudjuk, hogy az európai egyesülés nem magától értetődő, automatikus folyamat. Európáról vitatkozni kell, és arra is szükség van, hogy a tágan értelmezett európai értelmiség bekapcsolódhasson a vitába, legyen szó a globalizációról, a terrorizmusról vagy az unió jövőjéről. A nyelvi határok ennek nem állhatják útját, hiszen a problémáink, mint ahogyan valószínűleg a megoldások is, hasonlók. Az európai egység kérdését nem lehet és nem is szabad pusztán a po litikai elitre hagyni: szükség van európai nyilvánosságra - magyarázza lapunknak Thorsten Schilling, a projekt szervezője. Az európai lapszemlét a berlini Perlentaucher internetes portál és a párizsi Courrier International szerkeszti, saját tudósítói hál ózatukat is bevetve: ők követik figyelemmel a huszonöt EUtagállam és Svájc napi, illetve hetilapjait. A cikkeket négy téma köré csoportosítják: a Dossziéba összegyűjtik, hogy egy aktuális politikai témát miként kommentálnak a különböző országokban (példáu l az EU költségvetési megállapodását). A Reflexiók cím alatt nagyobb társadalmi kérdéseket boncolgatnak (fekete identitás a francia társadalomban, spanyol múltfeldolgozás). A Politika fejléc alatt megjelenhetnek belpolitikai cikkek is, persze lehetőleg eur ópai vetülettel (egy lengyel lap
