Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-13
13 visszavonta, és a Gozsdumegállapodást sürgősségi kormányrendelettel ratifikálta. Ezt viszont a parlamentnek meg kell erősítenie. A bukaresti képviselőház jogi bizottsága a tervezet megvitatását a múlt héten elnapolta, s e hétre a bizottság elé kérette Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, akitől magyarázatokat vár, a román ortodox egyház szinódusa pedig az elmúlt napokban úgy döntött, hogy elöljáróinak szorgalmazniuk kell Emanoil Gojdu végrendeletének tiszteletben tartását, aki vagyonát a magyarországi és erdélyi ortodoxokra hagyta. Nicolae Popa, a kormánykoalícióban részt vevő Konzervatív Párt alelnöke, Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke, valamint sok román értelmiségi azt szorgalmazza, hogy a parlament a tervezetet utasít sa el, Románia pedig követelje vissza "a mintegy kétmilliárd dolláros Gojduvagyont". Az 1802ben Nagyváradon született Emanoil Gojdu, akit a magyar kortársai Gozsdu Manóként ismertek, budapesti és pozsonyi tanulmányai befejezése után sikeres ügyvédi kar riert futott be Budapesten. Hatalmas vagyonát 1870ben bekövetkezett halála előtt végrendeletileg "a tanulni vágyó ortodox román fiatalokat" segítő alapítványra hagyta. A Gozsdualapítvány 1889ben egyebek között "hét monumentális, négyemeletes épülettel r endelkezett Budapest szívében, A Dob, illetve a Király utcában". A Gozsduvagyon rendezetlensége 1946ban vetődött fel. Akkor a magyar fél álláspontja az volt, hogy mivel 1944. augusztus 23án beállt a hadiállapot, a nemzetközi joggyakorlat szerint a kor ábban kötött egyezmények semmissé váltak, s az egész kérdést újra kell tárgyalni. A románok a párizsi béketárgyalásokon komoly vagyoni követelésekkel álltak elő, s ezek között szerepelt a Gozsduvagyon visszaszerzése is. Ezeket a követeléseket azonban Mosz kva sem támogatta, így az a békeszerződésből is kimaradt. Miután 1948ban Romániában megtörtént a teljes államosítás, a magyar fél szorgalmazta azt, hogy az államosított magyar vállalatokért és pénzintézetekért Románia fizessen kárpótlást. Ettől kezdve a r ománok a Gozsduvagyon kérdését nem erőltették, hiszen tudták: Magyarországnak sokkal nagyobb kártérítendő vagyona van, mint a román félnek. A két ország 1953. július 7én pénzügyi egyezményt kötött. Ebben mindkét fél lemondott a másikkal szemben korábban támasztott valamennyi követeléséről A két kormány 1997 után számtalan alkalommal tárgyalt a Gozsduörökségről. E tárgyalások nyomán született meg a tavaly októberben aláírt magyarromán egyezmény, amelyről most Romániában sokan nem kívánnak tudomást szer ezni. A követelőzők azt sem látják be, hogy a magyar félnek nagyságrenddel több követelnivalója lenne Romániával szemben. vissza Kommunikációs szélmalomharcot vív az EU Népsza badság • Szőcs László • 2006. február 13. Már megjelenése napján éles bírálatot kapott az Európai Bizottság új kommunikációs programja, amely például saját hírszolgálat gründolását is tartalmazza. Az íróasztal papírt szül: ennek a felismeréséhez nem ke ll szervezetszociológusi szakdiploma. Márpedig a svéd Margot Wallström személyében az Európai Bizottságnak van kommunikációért felelős alelnöke - nem csoda hát, ha időről időre meg kell újítani Brüsszel arculatát. Ennek nem régi fejezete a francia és holla nd népszavazási kudarcokra adott válasz volt ("Dterv"), most pedig "fehér könyv" próbálja rendbe hozni az unió megtépázott hírnevét. Az alapdilemma továbbra is az: hogyan tudna ez az elitista világ közelebbi kapcsolatba kerülni 450 millió EUpolgárral? A Wallström által jegyzett dokumentum (helyesen) leszögezi, hogy "nincs működő európai közszféra", az "EU kommunikálása" jórészt légüres térben mozog, tagállami, helyi, civil szinten aligalig találni azonosulási felületet. - Az embereknek joguk van tudn i, hogy az Európai Unió milyen tevékenységet végez, és mit képvisel. Joguk van továbbá teljes mértékben részt venni az európai projektben, "a forgatókönyv megírásában" - így Wallström, aki egyébként a Barrosobizottság egyik legtapasztaltabb tagja, már a R omano Prodi vezette előző testületben is eltöltött öt évet. Ez a megállapítása az EUalkotmány kidolgozásának (ön)kritikája is, hiszen a brüsszeli elit
