Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-11
9 akik a nyolcvanas évek közepétől a kedvezőbb érvényesülési lehetőségekért telepedtek le az Egyesült Államokban. Számukra már természetes, hogy d öntésükkel nem szakadnak el véglegesen hazájuktól. Életmentő segítség Azok az emberek, akikkel Clevelandban, Buffalóban, Zaleskiben és Washingtonban találkoztam, a szellemi és érzelmi építkezés lehetőségét látják a kettős kötődésben és a kettős állampolg árságban. Derűlátásukat az a belső szabadság adja, amely a nehézségek leküzdéséből, a másokért való önzetlen cselekvésből fakad. Sajnálatos viszont, hogy nincs pontos képünk az Államokban aktív munkát végző amerikai magyar szervezetekről. Az MTI adatbankjá ban egy régebbi összesítés 433at sorol fel a legváltozatosabb tevékenységekkel. Ezek az egyházi közösségektől a baráti körökön, a kulturális alapítványokon át a cserkészcsapatokig, a közéleti fórumokig terjednek. A tagság létszáma igen eltérő: vannak egyl eti vagy klubszerű formát választó társaságok, a legnagyobb szervezet a húszezer főt összefogó Amerikai Magyar Koalíció. A Connecticut államban élő Papp László építész egyéb közéleti tevékenysége mellett az amerikai diaszpóra szervezeteit is igyekezett fel térképezni. Egyik munkájában 285 magyar egyesületet, szervezetet és 127 különböző felekezeti templomot említ. Ezenfelül 21 magyar iskoláról, 23 cserkészcsapatról számol be. Az írott sajtót 41 magyar újság és folyóirat képviseli, kilenc rádióállomás és hét televíziós csatorna működik. (Ezek 1996os és 1998as adatok. Frissebbek egyelőre nincsenek.) Az elektronikus kiadványokról, a szervezetek honlapjairól sincs hiteles összesítés. Az egyik legismertebb elektronikus újság, a Nyugati Hírlevél viszont ezer hely színre jut el. (Szerkesztője a New Orleansban élő Bika Julianna újságíró, szociológus, Gergácz István tiszteletbeli konzul felesége.) A közelmúltban a Wall Street Journal arról számolt be egyik cikkében, hogy az amerikai magánalapítványok évente mintegy 20 0 milliárd dollárt fordítanak jótékonysági célokra. (A szintén tekintélyes Forbes magazin már 248 milliárd dollárra becsüli a fentiek értékét.) Az amerikai polgárok több mint fele vállal önkéntes munkát, amelynek értéke évi húszmilliárd dollárban mérhető. Ez a közszellem átszövi a magán- és a társadalmi életet. A valóban aktív tevékenységet folytató magyar közösségek létének is ez az egyik motorja. – A „segíts magadon” elv pragmatizmusa mellé így az a pozitív érzés társul, hogy az ember nincs egyedül. A csa ládi történetekből minduntalan kirajzolódik, milyen keserves volt valaha az elődöknek a semmiből az ismeretlenbe érkezni. Sokszor szó szerint az életet jelentette az idegenektől érkező legkisebb segítség is – magyarázza a Buffalóban élő Forgách Péter. Ő eg yébként a rendszerváltozás óta több mint száz magyar fiatalt segített posztgraduális ösztöndíjhoz különböző amerikai magánegyetemeken. Clevelandnek a várost körülvevő zöldövezeti negyedeivel együtt 500 ezer lakosa van, a magyarok száma jelentős: 106 420. A helyszín történelmünk szempontjából is szimbolikus, ide érkezett meg 1852ben Kossuth Lajos, akinek szobra ma is méltó helyen áll. Az 1880as évek óta több hullámban érkeztek magyar bevándorlók. Itt jött létre az első független amerikai magyar újság, alak ult 1891ben református közösség, majd épült fel a temploma. A gyülekezet ma is erős. Az itt megtelepedő magyarok iskolákat hoztak létre, vállalatokat alapítottak, és hosszú évtizedekig fontos szerepet töltöttek be a helyi politikai, vallási, kulturális él etben. A Buckeye Road körzete csaknem egy évszázadon át gyarapodó magyar lakónegyed volt. Valójában 1920 és 1930 között lódult meg fejlődése, s a folyamat a hatvanas évek végéig tartott. Az építkezés stílusa nem követte sem a magyar, sem az angol mintát. A z egyemeletes házak jellegzetességét a faragott díszítésű oszlopos tornácok adták, az épületeket gondozott kertek övezték. Műhelyek, boltok, kulturális egyesületek, színházegyletek, nyomdák, hétvégi iskolák, magasabb szintű oktatási intézmények tették pezs gővé a társadalmi életet. Az itt élők társadalmi rang szempontjából már nem vendégmunkásnak, hanem alsó középosztálybeli amerikai állampolgárnak számítottak. Gyermekeik előtt pedig nyitva állt a lehetőség, hogy még többre vigyék. Múzeum a bevásárlóközpont ban Később elkezdődött az a folyamat, amelyet a jobb módúvá válás és a megváltozott iparikereskedelmi körülmények motiváltak. Voltak, akik előkelőbb negyedbe vagy más államba költöztek. Egy napon az ingatlanok veszíteni kezdtek értékükből. Ma alacsony jö vedelmű fekete családok lakják a környéket. Ahogy bóklászunk az üres utcákon, olykor még szemünkbe ötlenek a kopottas magyar betűs feliratok, cégtáblák nyomai. Az egyik sarkon még kitart a pékség, ahol ízes erdélyi szavakkal üdvözöl bennünket a tulajdonos felesége. Áll a tekintélyes méretű Szent Erzsébet katolikus templom is. E helyről indult az a civil kezdeményezés, amelynek köszönhetően létrejött az itteni magyarság jelentős szellemi műhelye. A Clevelandi Magyar Történeti Társaság elnöke, Friedrich Mária így idézi föl a történetet:
