Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-11
7 A civil szervezetek – akik szerint a román szenátorok politikai hovatartozástól függetlenül önmagukat védve szavazták le a rendeletet – felszólították Traian Basescu államfőt: dobja vissza a parlamentnek az iratot, a kormánytól pedig azt várják, vállalj on felelősséget a jogszabályért. Quinton Quayle bukaresti brit nagykövet szerint a romániai korrupcióellenes harc hálójából „eszeveszetten próbálnak menekülni a nagy halak”. RMDSZfeltétel. Markó Béla elnök szerint az RMDSZ nem fogja megszavazni a román D emokrata Párt felvételét az Európai Néppártba, ha elhúzódik a kisebbségi törvénytervezet vitája, vagy ha abból kikerül a kulturális autonómiára vonatkozó cikkely. vissza Határához ért az unió bővülése? - Olli Rehn komoly munkára szólítja fel Romániát és Bulgáriát hiányosságaik pótlása érdekében Magyar Nemzet 2006. február 11. Szerző: György Zsombor Romániának és Bulgáriának minden napot, hetet és hónapot fel kell használnia, hogy 2007ben csatlakozhasson az Európai Unióh oz – mondta el lapunknak adott interjújában az Európai Bizottság magyarországi villámlátogatáson tartózkodott bővítési biztosa. Olli Rehn – aki ezen tisztségében először járt hazánkban – a 2004es nagyszabású bővítést az unió egyértelmű sikertörténetének n evezte. Izland az EUba tart? Izland 2015re az Európai Unió tagja lehet – jelentette be a szigetország miniszterelnöke. Halldor Asgrimsson szavai nem kevés aggodalmat okoztak a lakosság körében, elvégre Reykjavík komoly vitákat folytatott Brüsszellel a halászat kérdésében, ami az izlandi export hetven százalékát teszi ki. A miniszterelnök vezette Liberális Párt terveit mindazonáltal keresztülhúzhatja, hogy koalíciós társa, a Függetlenség Párt ellenzi – az egyébként NATOtag – Izland belépését az unióba. A jö vő évi választásokra készülő Halldor Asgrimsson népszerűsége a legutóbbi felmérések szerint jelentősen visszaesett. (Gy. Zs.) Ön a közelmúltban sürgős reformokra hívta fel Bulgáriát, többek között az igazságszolgáltatás és a korrupció visszaszorítása teré n. Románia előtt szintúgy komoly feladatok állnak, például a környezetvédelmet illetően. Az idő azonban sürget. Mit gondol, miként tudja ez a két ország teljesíteni a csatlakozási feltételeket? – Tárgyilagos és elmélyült vizsgálatok folynak, hogy pontos ké pet kaphassunk a két ország felkészültségéről, ám ahhoz, hogy a 2007es csatlakozás reális maradjon, Romániának és Bulgáriának minden napot, hetet és hónapot fel kell használnia a még meglévő hiányosságok pótlására. A legfontosabb területek valóban az igaz ságügyi reformok, a korrupció, a környezetvédelem, valamint a kisebbségek jogainak érvényesülése. A két ország felkészültségéről májusban és októberben kerül a nyilvánosság elé egyegy jelentés. – Európán mintha egyfajta fáradtság lett volna úrrá, aminek ö n is többször hangot adott. Mit gondol, a közösség képes volt feldolgozni a legutóbbi bővítést? – A 2004es bővítés, biztosan állíthatom, jól előkészített sikertörténet volt gazdasági és politikai téren egyaránt. Ennek egyik legjobb példája éppen Magyarors zág. Belső problémák valóban léteznek, ám ezekért nem tehetők felelőssé az új tagországok. – Lát különbségeket a legutóbb csatlakozott országok teljesítményében, például a költségvetés vagy a mezőgazdaság helyzetét illetően? – Különbségek természetesen van nak, hiszen tíz országról beszélünk, de éppen az az egyik fő feladatunk, hogy kiegyenlítsük azokat. – A Nyugat- és KeletEurópa közötti különbségek azonban a jelek szerint az idő múlásával sem tűnnek el, az utóbbiak éppen ezért joggal kérik számon a szolid aritást a gazdagokon… – Ha a költségvetésről beszélünk, rendkívül fontos, hogy megfelelő alapunk legyen az Európai Unión belüli szociális és regionális felzárkóztatás biztosításához. A büdzsé miatt folytatott viták során az érintett magyarországi térségek is hangsúlyos szerepet kaptak, de hogy saját hazámból is példát hozzak: a gazdaságiszociális fejlesztési listán keletfinnországi régiók is szerepelnek. A stabilitás, a biztonság és a gazdasági feltételek biztosítása a feladatunk. – Az Európai Unió jelenl eg legföljebb huszonhét tagországgal számol. Hol húzódik azonban a bővítés valódi határa? – Közel két évvel ezelőtt a tíz új tagország csatlakozásakor az Európai Unió valóságos robbanáson ment át. Hasonló léptékű bővítésre a közeljövőben nyilvánvalóan nem kerülhet sor. A bővítés üteme lelassult, s most a NyugatBalkánnak egy közép, illetve hosszú távú perspektívát tudunk csak felrajzolni. A térség mindazonáltal a jelenlegi osztrák elnökség prioritásai közé tartozik, de kiemelt helyen szerepel az év második felében esedékes finn
