Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-11
6 – Az erősödő euros zkeptikus hangulatban a bizottságnak lesze bátorsága halasztást javasolni? – Nem fogunk megijedni. Az Európai Bizottság feladata ugyanis nem a hangulat figyelembevétele, hanem az, hogy felmérje: hol tartanak a jelöltek a felkészülésben, olyan állapotban vannake, amely mindkét félnek nagyobb zökkenők nélkül lehetővé teszi a csatlakozást. – A nyugatbalkáni országok már csak közelségük miatt is fontosak Magyarországnak. Milyen esélyt lát a teljes integrációjukra? – Többségük már elkezdte az integrációs f olyamatot. Horvátországgal megnyitottuk a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbia és Montenegróval megkezdődtek a társulási és stabilizációs szerződésről szóló megbeszélések, több országgal már meg is kötöttük ezt a megállapodást, Macedónia pedig hivatalos tag jelölti státust kapott. Ha teljesítik a feltételeket, valamennyien csatlakozhatnak az EUhoz. – Hogyan győzné meg újabb féltucatnyi ország felvételének szükségességéről azokat az európai polgárokat, akiknek már elegük van az unió bővítéséből? – Európának alapvető érdeke, hogy ezekbe az országokba stabilitást exportáljunk ahelyett, hogy onnan importálnánk a bizonytalanságot és a bűnözést. Ezek az országok már sokat fejlődtek, de hol néhány lépést tesznek előre, majd egyetkettőt hátra, hol kevesebbet lépne k előre, mint hátra. A csatlakozáshoz stabilitást és működő piacgazdaságot kell teremteniük, és biztosítaniuk kell az emberi és szabadságjogokat. – Milyen időintervallumban látja lehetségesnek a teljes integrációjukat? – Inkább a konkrét teljesítményekrő l és feladatokról szeretek beszélni. Mindenesetre ezt a folyamatot nem expressz, hanem személyvonathoz hasonlítanám. – Át tudjae alakítani az intézményeket az EU úgy, hogy felvehesse Törökországot? – Törökország csatlakozása még tíztizenöt évig eltart , addig sok idő van. A további bővítéshez persze mindenképpen szükség van az intézményi reformra. A ratifikáció alatt álló alkotmányos szerződés 28 tagállammal biztosítja a működést. Az osztrák után a finn és a német elnökség feladata lesz az alkotmányos s zerződés felélesztése és elfogadtatása. – Egy olyan hatalmas ország befogadására, mint Törökország, az alkotmányos szerződésben szereplő intézményi reform nem elég. Érdemes mégis erőltetni az alkotmányt? – Törökország nélkül is van hat nagy tagállama az EUnak. Nem látom, miért ne biztosíthatná az intézmények működését az alkotmányos szerződés Ankara csatlakozása után is. – Csakhogy Törökország a legnagyobb ország lesz, és kibillentheti a nagy és kis országok közötti döntéshozatali egyensúlyt. Márpedig e z az alkotmányos vita legérzékenyebb pontja. – A nyugatbalkáni bővítéssel azonban a kisebb országok száma is gyarapodni fog, s ez visszaállíthatja az egyensúlyt. – A további bővítést, különösen a török tagságot ellenzők egyik legfontosabb érve a kulturá lis összeférhetetlenség. A Mohamedkarikatúrák miatti erőszakra Törökországban is volt példa. Befolyásolhatjae ez a török csatlakozást? – Az EU – iszlám kapcsolat valóban a török kormány előtt álló legnagyobb kihívás. Nagyon fontos, hogy Törökországban is a mérsékelt iszlám legyen a meghatározó. A török kormány a karikatúrák közlését követő elmérgesedett helyzetben határozottan kiállt az erőszak ellen és a szólásszabadság mellett, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberek vallását és hitét tiszteletben kell tartani. Ha Törökországnak sikerül megbirkóznia ezzel a kihívással, akkor igazi hídszerepet tölthet be Európa és az iszlám világ között. vissza Győzelemre áll a korrupció? - Önmagukat védik a gyanúba keveredett román polit ikusok Magyar Nemzet 2006. február 11. Szerző: Rostás Szabolcs Konzultációra hívta a parlamenti pártok vezetőit Traian Basescu román államfő azután, hogy a bukaresti szenátus leszavazta a korrupcióellenes ügyosztály létrehozását (DNA) célzó kormányrendel etet. A felsőház döntését egyöntetűen elítélték a civil szféra képviselői és a Bukarestbe akkreditált diplomaták. Válságba került a romániai korrupcióellenes harc – kongatták meg a vészharangot tegnap bukaresti civil szervezetek annak kapcsán, hogy a rom án felsőház leszavazta a Tariceanukormánynak a DNA létrehozásáról szóló tavalyi rendeletét. A kifejezetten parlamenti képviselők és kormánytisztviselők korrupciós ügyeit felgöngyölíteni hivatott nyomozó hatóságot Bukarest az EUnak tett kötelezettségválla lás keretében alapította. Az ügyosztály jelenleg teljes gőzzel működik, amit bizonyít az Adrian Nastase szociáldemokrata politikus, a képviselőház elnöke és felesége, George Copos kormányfőhelyettes, valamint Dinu Patriciu olajmágnás ellen indított eljárá s.
