Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-11
5 Koszovó új elnöke függetlenséget akar - A pristinai törvényhozásban csak harmadik nekifutásra sikerült megválasztani az új elnököt Magyar Hírlap 2006. február 11. Szerző: J. Garai Béla Fatmir Sejdiu követi a múlt hónapban elhunyt Ibrahim Rugovát a Szerbiához tartozó albán tartomány elnöki tisztségében. A kisebbségi szerb képviselők majd mindegy ike bojkottálta a parlamenti szavazást. A pristinai törvényhozásban csak harmadik nekifutásra sikerült megválasztani az új elnököt, akit a kormányzó Koszovói Demokrata Szövetség jelölt erre a tisztségre. Az első két fordulóban Sejdiu nem kapta meg a sz avazatok kétharmadát, csak a harmadik körben választották meg egyszerű többséggel. A tíz kisebbségi szerb képviselő közül a tegnapi szavazáson csak ketten voksoltak, nyolcan nem vettek részt az elnökválasztásban. Fatmir Sejdiu megválasztása meggyorsíthatja az albán – szerb párbeszéd megkezdését. Belgrádban változatlanul nagy hullámokat ver egy brit diplomatának az a kijelentése, hogy a szerbeknek bele kell törődniük Koszovó függetlenségébe. John Sowers külügyminisztériumi osztályvezető ezt a mitrovicai szerb ek előtt jelentette ki. A Szerb Radikális Párt emiatt sürgeti a belgrádi parlament rendkívüli ülésének összehívását. Tomislav Nikolic pártalelnök tárgyalt Vojislav Kostunica kormányfővel. A radikális politikus figyelmeztetett: ha a dolgok valóban így alaku lnak, követelni fogják az összes belgrádi vezető leváltását és rendkívüli választások kiírását. Energikus és pragmatikus Az 55 éves Fatmir Sejdiu a Balkán Gandhijának is nevezett néhai Ibrahim Rugova békés ellenállását támogatta a volt Jugoszlávia egyko ri erős emberével, Slobodan Milosevictyal szemben. Egy Podujevo közeli északkoszovói faluban született, nős, három fiú édesapja. Az albán és a szerb nyelven kívül franciául és angolul beszél, a jogtudományok doktora, jogot oktatott a pristinai egyetemen. Franciaországban és az Egyesült Államokban is folytatott tanulmányokat, fő szakterülete a jogtörténet. Megválasztásáig a kormányzó párt parlamenti frakcióját vezette: a Koszovói Demokratikus Szövetség főtitkára azóta, hogy a pártot Ibrahim Rugova 1989ben megalapította. Munkatársai szerint a mindig igen elegáns Sejdiu energikus és pragmatikus, ugyanakkor mérsékelt és realista politikus. Sokat dolgozott az Amerikában élő albán emigrációval való kapcsolatok megszilárdításán. Ő volt a kulcsembere 1991ben a f üggetlenségről tartott népszavazásnak, amelyet Belgrád azóta sem ismert el. A passzív ellenállás évei alatt földalatti intézményeket – elnöki hivatalt és parlamentet – szervezett. A szerb terror elleni tüntetésekben a rendőrök a karját törték. "Folytatni fogom Rugovának Koszovó függetlenségével kapcsolatos elképzelését. Azt szeretném, hogy a nemzetközi közösség ismerje el Koszovó függetlenségét" – mondta Sejdiu. Valószínűleg ő vezeti majd a szerb küldöttséggel első ízben február 20án találkozó koszovói al bán delegációt is. vissza Személyvonatként döcög előre az EU további bővítése - Törökország nélkül is van hat nagy tagállama az EUnak Magyar Hírlap 2006. február 11. Szerző: Rockenbauer Nóra Az EU bővítési biztosa szer int a Mohamedkarikatúrák ügyében a török kormány példamutatóan járt el. Olli Rehn azt mondja, ha Ankara elfogadja az alapvető európai értékeket, a híd szerepét töltheti be Európa és az iszlám között. – Tavaly tavasszal az Európai Bizottság súlyos bír álattal illette Bulgária és Románia uniós felkészülését. Azóta lépteke eleget előre ahhoz, hogy ne kelljen egy évvel elhalasztani a felvételüket? – Továbbra is jelentős az elmaradás, de mindkét ország átfogó reformokba kezdett. A bolgároknál a képviselők mentelmi joga a legnagyobb gond a gyanús gazdasági ügyletekben, a románoknál pedig a korrupció. Van ugyan még esélyük arra, hogy 2007ben beléphessenek az EUba, de ehhez minden napot, minden percet ki kell használniuk a felkészülésre.
