Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-11
4 Biztonsági szempontból a balkáni térség Janusarcúvá vált. Egyrészt a legnagyobb potenciális konfliktusgóc maradt az uniós tagországok, illetve Magyarország számára. Ebben sze repet játszott az a körülmény, hogy a kilencvenes évek fejleményei után az Egyesült Államok és Európa figyelme elterelődött az afganisztáni, iraki, palesztinai konfliktuskezelési problémák felé, s a Balkán kikerült a figyelem középpontjából, mielőtt a szer biai átalakulás, Koszovó, Montenegró, Bosznia sorsának alakulása biztosabb alapokra helyeződhetett volna. Az etnikai természetű függetlenülési konfliktusok fellángolásának veszélyeit még korántsem sikerült kiküszöbölni, ezek viszont az európai stabilitást veszélyeztető méreteket ölthetnek. Magyarország számára nem lehet közömbös, hogy a Koszovóban élő mintegy százezres szerb lakosság esetleges vajdasági áttelepülése milyen újabb etnikai, államközi feszültségeket hozhat. A balkáni térség stabilizálására irán yuló európai és nemzetközi törekvések támogatásában Magyarországra fontos szerep hárul. Nem véletlenül tagozták be az országot a NATO déli szárnyába. Sajátos módon a magyar biztonsági és külpolitikában ismét megjelennek az Anjouk, illetve a 14. század idős zakában kialakult orientációs hangsúlyok. A balkáni térségben kialakult sajátos helyzetelemek következtében igen vékony a választóvonal a siker és a kudarc, a konszolidálódás és a konfliktusveszély között. A balkáni térség stratégiai felértékelődése, az e ttől korántsem függetlenül bekövetkező uniós kibővülési irány Magyarország stratégiai jelentőségét is átértékelte. Az unió hoszszú és távlati menetelése a Balkán, majd KisÁzsia, illetve a KözelKelet felé geopolitikai oldalról erősíti Magyarország verseny képességét. A délkeleti kibővülési irányból fakadó uniós erőforrásáramlások Magyarországnak ugyanolyan kereskedelmipénzügyilogisztikaitechnológiaigazdaságszervezési közvetítői szerepet kínálnak, mint amilyet Ausztria élvezett a rendszerváltoztatás el őtti negyedszázad során. A földrajzi szerepből fakadó előnyöket elvileg Románia és Horvátország is kiaknázhatja a csatlakozás után. Ilyen szempontból a három ország között együttműködés is kialakítható. Az Európaérettség szempontjából a történelmileg felh almozott ismeretek, készségek, fejlettségi szint és - korántsem utoljára - az itt élő s helyismeretekkel rendelkező magyar kisebbség közreműködésével Magyarország a balkáni térség európai integrálásának elősegítésében komparatív előnyöket élvez. Magyarors zág történelmileg felhalmozott helyismerete és nagyobb európai integráltsága alapján más tagországoknál nagyobb helyzetesélyekkel vehet részt a balkáni országok igényeinek megfelelő technológiai kultúrák, szolgáltató hálózatok, modernizációs technikák átül tetésében. Térséggazdálkodási vetületben ez lehet például Budapest, valamint Pécs és Szeged egyik nemzetgazdasági és európai funkciója. Remélhetőleg ez a szempont is közrejátszott a kormányzati döntésben Pécs jövőbeni európai kulturális fővárosi szerepéről . Több magyar nagyvállalat, például a Mol, a Richter, az OTP, a TCom, a Trigránit már felfedezte a délkeleteurópai térségbe nyíló új üzleti lehetőségeket. Tőkebefektetéseik állományának értéke ma már megközelíti a 2,5 milliárd dollárt. Közepesen fejlet t ország részéről ez közgazdaságilag jelentős és szokatlan jelenség. Megkockáztathatjuk a magyarázatot, hogy a történelem tendenciaszerűen visszatér, a történelmileg együttműködő országok kapcsolatait mesterségesen zavaró tényezők kiiktatása esetén éreztet heti hatását a múlt öröksége. A balkáni térségben is érezhető Magyarország mellett Törökország, Görögország és Ciprus átlagot messze meghaladó mértékű jelenléte. Vállalatszervezeti szempontból figyelemre méltó az is, hogy a délkeleteurópai piacgazdasági átalakulásban - belföldi nagyvállalatok ritkasága mellett - nagyobb szerepet játszanak a kisvállalatok. Magyarországon a kisvállalatok sűrűsége az unióhoz csatlakozó országok csoportjában kiemelkedő. Számukra - földrajzi manőverképességük korlátai miatt - a közeli balkáni térség ígér kedvező külső működési terepet, s a balkáni kisvállalati fejlődés kínál vonzóbb partnerkapcsolatokat. Amíg a transznacionális tőke nem hatol be a jelenleginél erőteljesebben a balkáni térségbe, a kisvállalati színtű együttműkö dés fontos növekedési, piacbővítési hajtóerő lehet. E forma jelentősége megnőhet egy esetleges többsebességes Európa kialakulása esetén, amely feltehetően kisebb gazdasági figyelmet fordítana a balkáni térségre. Több európai térség eddigi sikeres felzárkóz ása és előretörése jelzi a racionális műszakipénzügyiinfrastrukturális fejlesztési stratégiákkal támogatott kisvállalati fejlődés lehetőségeit. A balkáni térség a jövőben több szempontból növekvő fontosságú lesz, és növekvő lehetőségeket kínál a magyar fejlődés számára. A történelem most ismét randevúzik Magyarországgal. Ennek sikere azonban integrált koncepciót, sokrétű erőforráskoncentrációt, folyamatos helyzetfigyelést és értékelést, a politikai kapcsolatokban az európai integrációs folyamatokat meg alapozó németfrancia kiengesztelődéshez hasonló történelmi megbékélést, kölcsönös megismerést és megértést követel. vissza
