Reggeli Sajtófigyelő, 2006. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-02-11
3 Eddig mindent elért, szinte csodákat tett. Most a lehetetlenre sem akar sokat várni. vissza Randevú a Balkánnal Népszabadság • Kádár Béla • 2006. február 11. Az 56 milliós lakosságú balkáni térség nemzetközi jelentőségét ma nem a gazdaság adja. A térség országai együttesen a világ népességének 0,9 százalékát, a világ GDPjének 0,4 százalékát, a világ árukivitelének 0,5 százalékát teszik ki. A nemzetközi összehasonlításban - Románia részleges kivételével - törpegazdaságnak számító, többnyire rosszul működő balkáni országok gazdasági vonzereje csekély. A térség nemzetközi jelentőségét az 1878as berlin i kongresszus óta a geostratégiai helyzet, a keletnyugati civilizációs szférák, hatalmi csoportosulások ütközőzónájából fakadó biztonságpolitikai konfliktusgóc, a történelmi feketelyukszerep alakította. Jugoszlávia szétesésének körülményei, majd a NATO é s Jugoszlávia közötti fegyveres konfliktus irányította a nemzetközi döntési központok figyelmét a térségben kialakult helyzet rendezésének, a térség nemzetközi integrálásának s modernizálásának szükségességére. A balkáni folyamatok felgyorsulása, a koszovó i, boszniai, vajdasági, montenegrói függetlenedés körüli feszültségek éleződése a nemzetközi közösség számára megkerülhetetlen feladattá teszik a foglalkozást a térséggel, a feszültségek esetleges kirobbanásának megakadályozását, a több mint ötnegyed száza da időszerű balkáni rendezést az eddigi tüneti konfliktuskezelések helyett. Magyarország - mint a nemzetközi és európai kapcsolatrendszerbe mélyen beágyazott s a fejlődés külső tényezőire kimagasló mértékben érzékeny ország - Európában szinte egyedülálló m értékben érdekelt a balkáni térségben kibontakozó folyamatok alakulásában. Nem érdektelen szemügyre venni e rendkívüli érdekeltség legfontosabb s kölcsönösen összefüggő összetevőit. A balkáni térség három országa: Románia, Szerbia, Horvátország közvetlen szomszédunk, e három országra jut a balkáni térség népességének kétharmada, GDPjének több mint háromnegyede. A földrajzi távolságok technikai fejlődéssel együtt járó relativizálódása nem tüntette el a szomszédságból fakadó politikaikulturálisszociálisgazdasági kölcsönkapcsolatok s a globális világban is felértékelődő jó szomszédság politikájának jelentőségét. A balkáni országok bevonása az európai integrálódási folyamatokba önmagában is felértékeli a földrajzi szomszédság jelentőségét. A balkáni térség nagy része számára Budapesten, illetve Magyarországon át vezet az út Brüsszelbe. Az Európán belüli északdéli áramlások, közlekedési csatornák, információs sztrádák átszelik Magyarországot, s a transzferekkel összefüggő területeken magasabb fejlettségi sz inteket eredményeznek. Az unión belül Magyarország alakította ki a legközvetlenebb történelmi kapcsolatokat a balkáni országokkal. A 1215. században tartós és erőteljes magyar jelenlét alakult ki az északbalkáni térségben, a 1719. században jelentéken y balkáni migráció színesítette Magyarország társadalmikulturális viszonyait. A 19. század végén kibontakozó magyar kapitalizmus területi terjeszkedésének fő irányát a délkeleteurópai térség adta. A kereken évezredes intenzív történelmi kapcsolatok nyomá n kedvezőtlen érzelmi töltetek mellett is jelentékeny magyar ismeretek, tapasztalatok, empátiák halmozódtak fel a balkáni térséggel összefüggésben. Ezt erősítette a szocializmus időszakában kialakult közös vagy hasonló "élménystruktúra". A balkáni térség ugyanakkor jelentős társadalomlélektani és politikai aggodalmak forrása is Magyarország számára, hiszen a térségben élő, közel kétmillió főt számláló kisebbségi sorban élő magyarság sorsának alakulását a magyar közélet fokozott figyelemmel kíséri. Ugyanakk or az ott élő magyarság fontos, kovász jellegű szerepet játszik az egyes balkáni országok Európaérettségének alakításában, az európai integrációs folyamatok térbeni tágításában, közvetítésében. A balkáni országok újból növekvő fontosságú gazdasági partne reink. A két világháború közötti időszakban, amikor az államközi kapcsolatok éppenséggel nem voltak szívélyesek, a magyar kivitel 1214 százaléka irányult a balkáni országokba. A KGST négy évtizedes működése során ez az arány 1989re 6 százalékra csökkent, s jelenleg 7 százalékot tesz ki. A külkereskedelmi kapcsolatok termékszerkezete kedvező, a gépek és más ipari termékek magas aránya ipari munkamegosztásra utal. A térségbe irányuló magyar kivitel értéke több mint kétszerese az importnak. Gyors ütemben fej lődnek a vállalkozói kapcsolatok és a tőkekivitel. Magyarországi telephelyű vállalatok ez ideig több mint 2,5 milliárd dollár összegű tőkét fektettek be balkáni országokban, s megjelentek már román tőkebefektetők is Magyarországon. A legutóbbi években a ba lkáni országok fontos idegenforgalmi célországokká váltak Magyarország számára.
