Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-06
14 Világgazdaság 2006. január 6. Szerző: Urkuti György Trianont csak Schengennel haladhatja meg Magyarország. Korábban sokan hitték, hogy az EUcsatlakozás elhozza a teljesen szabad kapcsolattartás lehetőségét az első világháború után elszakadt területeken élőkkel, s a határellenőrzések valóban egyszerűsödtek is 2004. május 1je óta. De nem szűntek meg teljesen, arra csak a schengeni öv ezethez való csatlakozással (a tervek szerint 2007. október 30tól) nyílhat lehetőség. A teljesen szabad kapcsolattartás pedig a határellenőrzés eltörlésénél is jóval többet jelent. Azt, hogy ahol egyegy határ menti, ám a határ ellenkező oldalán fekvő fal ut csak néhány kilométer választ el egymástól, ott se kelljen hatalmas vargabetűt megtéve a legközelebbi határátkelőhöz menni. Újjá kell tehát építeni az 1918 előtti utakat, pontosabban: le kell aszfaltozni a lezárt földutakat, beton- és acélhidakat kell f elhúzni a felrobbantott faátkelők helyében az Ipolyon, s néhány új dunai hídra is nagy szükség lenne. Honnan lesz erre pénz? Jellemzően az EUtól. Persze az érintett önkormányzatoknak is mellé kell rakniuk a saját társfinanszírozásukat. A kérdés az, honnan lesz a nem éppen gazdagságukról ismert kistelepüléseknek erre pénzük. Mivel messze nem akkora összegről van szó, amely felboríthatná az államháztartást (a három határszakaszra együtt kb. 13,4 milliárd forint), célszerű lenne akár állami forrásokat is fels zabadítani erre. Az útépítés ugyanis nem csak sztráda formájában lehet jó befektetés. Ha egyegy zsákfalu kitörhet egy rövid út megépítése révén a teljes elzártságból, akkor többen tudnak eljárni dolgozni, és a befektetők is szívesebben telepednek le egy t öbb irányból, illetve a szomszéd országból is megközelíthető településen, vagyis kevesebb segélyt kell fizetni az ott élőknek. Ideje lenne ebben az értelemben felkészülni Schengenre. vissza Útépítésre várnak a határ mentén - A schengeni övezethez csatlakozás után eltűnnek a belső határok Világgazdaság 2006. január 6. Szerző: Urkuti György Magyarország 2007. október 30tól szeretne csatlakozni a schengeni övezethez, amelyben az osztrák, szlovák és szlovén határon teljesen me gszűnnek az ellenőrzések.A belépés azonban a közlekedési infrastruktúra fejlesztését is megköveteli. Február 15ig jelentkezhetnek többek között határon átnyúló helyi utak építésének támogatására is az EU Interreg alapjának pályázatán a magyar – szlovák hat árszakasz közelében lévő települések. Összesen legfeljebb 329 millió forint használható fel most a határon átnyúló utak magyarországi szakaszainak kiépítésére, a szlovák oldalon maximum további 13,4 millió korona (90 millió forint) fordítható e célra. Az ö sszeg csekély, de egyegy forráshiányos falu életében ez is fontos lehet. Nem ez az első és nem is az utolsó lehetőség arra, hogy EUpénzeket fordítsanak Magyarország határai mentén a Trianon előtti közlekedési kapcsolatok újjáélesztésére. A csatlakozás má r elhozta a határellenőrzés egyszerűsítését az uniós belső határokká vált szakaszokon (vagyis a magyar – szlovák, magyar – osztrák és magyar – szlovén határon). A schengeni övezethez való csatlakozással (ennek céldátuma 2007. október 30.) pedig teljesen megszűni k a határellenőrzés Szlovákia, Ausztria és Szlovénia irányában, bárki bárhol és bármikor átkelhet majd a határon. Ez persze csak akkor lehetséges, ha vannak utak is. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tanulmánya ezen a három határszakaszon összesen 80 új határátkelési lehetőségre tárt fel igényt (a jelenleg meglévő 49 határátkelőhely mellett) Ezeknek a megvalósításához zömében helyi utak kiépítésére, de néhány országos közút folytatására, nyolckilenc Ipolyhíd és két új Dunahíd megépítésére is szüksé g lenne. Utóbbiak létrehozása a távoli jövő homályába vész, de az Ipolyon 1918 előtt meglévő negyven átkelő közül 810 újjáépítéséről már kétoldalú megállapodás született, s kéthárom híd esetében már az előkészítő munkák is megindultak. A többi út megépít éséhez jellemzően a helyi önkormányzatoknak kellene forrást találniuk. Az építkezések azonban a schengeni csatlakozás után is csak államközi szerződés alapján indulhatnak meg, legalábbis a ma érvényes határőrizeti törvény ezt írja elő. A schengeni csatlako zás előtt csak úgynevezett határátlépési pontok létesítésére van lehetőség. Ezeken csak gyalogosan vagy kerékpárral lehet átkelni, tehát nem határátkelőhelyek (ott autóval is át lehet menni). Modelljük a Salgótarján felett már megvalósult somoskői turistaátkelőhely, ahol nincs állandó ellenőrzés, csak szúrópróbaszerű. A közelmúltban véglegesítették szakértői szinten szlovák – magyar viszonylatban egy olyan szerződés tervezetét, amely 45 új határátlépési pontot hozna létre, s ez várhatóan az év második felébe n kerül a kormány elé – közölte lapunkkal Keszthelyi Zita, a Belügyminisztérium főosztályvezetője. Szintén kész már szakértői szinten az osztrák –
