Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-05
8 A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy mit tartana kívánatosnak a kampányban. Sólyom a költséges médiakampánnyal a tartalmi vitákat állította szembe, hangsúl yozva a választási ciklusokon túlnyúló reformok szükségességét. Az államfő olyan beszédet mondott, amelyet nem lehet besorolni egyik vagy másik párt mellé, ami azt erősíti, hogy az elnöki szavakat a saját fényükben, ne pedig a pártokon keresztül értelmezzé k. A formailag sok ügyetlenséggel előadott beszéd tartalmilag olyan kommunikációs fogás volt, amely jó eséllyel növeli Sólyom László elismertségét. A beszédre reagáló pártok pedig erősítették is az államfő szavainak hitelét azzal, hogy egymással versengv e igyekeztek egyetérteni az elhangzottakkal – de ezzel sem tudtak hitelesebbé válni. Amivel ugyanis egyetértettek, az saját maguk kritikája volt, hiszen az államfő szavait a nézők éppúgy érthették a szélkakasozásra, mint a luxusbaloldalizásra. Vagyis, ha a z államfő bírálja a pártok politizálási stílusát, akkor a bírált felek rendszerint maguk ellen foglalnak állást. Ehhez hasonlóan korábban sem mehettek szembe az államfőnek a pártok tekintélyét romboló megszólalásaival, hiszen maguk is politikaellenes kommu nikációval igyekeznek megszólítani a választókat. Visszhangok és utóélet A beszéd mind tartalma, mind pedig a zászlóügy miatt nagy figyelmet kapott a következő napokban is. A magyar zászló hiánya jól láthatóan zavart okozott a jobboldalon, mert ugyan az esetet nem hagyhatták szó nélkül, a Fidesz támogatásával és hivatalos jelölésével megválasztott államfőt nem tették ki nyílt bírálatnak. Egy Fideszhez közeli szervezet nyilvános felháborodása ugyanakkor éreztette a jobboldali szavazókkal, hogy a kritiká t (és ezzel a szavazókat) nem engedik át a radikálisoknak. Sólyom László ígérete tehát, hogy beavatkozik, ha a kampány eldurvul, máris megvalósult, még akkor is, ha a hivatalos választási harc nem kezdődött el, hiszen az államfő még be sem jelentette a v álasztások időpontját. Ezzel pedig jelezte, hogy a következő hónapokban bármikor a nyilvánosság elé viszi a kampány ügyét, ha úgy látja jónak. A köztársasági elnöki szerep tehát továbbra sem az államfői jogkörök gyakori alkalmazásával erősödött, hanem azza l, ami a politikus egyik legfontosabb eszköze: a nyilvánosság elé lépéssel. Az újévi beszéd ráadásul jól felépítetten, kampányszerűen került a nyilvánosság elé: volt felvezetése, markáns állításai és utóélete. Utóbbi ahhoz segítette hozzá Sólyom Lászlót, hogy amikor beszéde a zászló kapcsán újra és újra felmerül, az is szóba kerüljön, amit a kampánnyal és a választással kapcsolatban mondott. A pártok mellett tehát a köztársasági elnök is a választási harc szereplőjévé vált, még akkor is, ha a szavazatokér t folyó versenyben Sólyom László nem indul. vissza Törölték Tőkés László nevét egy Wass Albertnovellából [ 20060104 - 23:02:14 ] Kihagyta Tőkés László nevét Wass Albert egyik novellájából a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Simó József, a hagyaték gondozója szerint a kéziratban „a temesvári pap” még névvel szerepelt. Tőkés történelemhamisításként értékelte az esetet, azonban Káli Király István kiadóigazgató és Nagy Pál szerkesztő a műfaji ti sztaságra törekvéssel indokolta azt. A Bodzásatyai kőtemplom című, kötetben először napvilágot látott novellájában Wass Albert a romániai kommunista rezsim kisebbségellenes politikájáról és a falurombolásról ír. A Valaki tévedett című háromkötetes novel lagyűjteményben megjelent írása helyszínéül az író egy BodzásAtya nevű, képzeletbeli erdélyi falut választott. A települést az évszázadok során sok megpróbáltatás érte, és végül Ceauşescu földgyalui ítélték halálra. A kőtemplomba zárkózott papot a hatalom pribékjei elfogták, elverték, és egy erdőszéli fához kötötték, hogy onnan nézze végig az ősi templom pusztulását. Isten házának ledöntése után az erdő szélén már csak az elvágott kötelet találták. „Fél évre rá egy másik pap, Tőkés László, kirobbantotta a forradalmat, mely elsöpörte a diktátort és felszabadította a román népet. De hiába volt ez a fölszabadulás magyar pap kezdeményezése, a hárommilliónyi erdélyi magyart mégsem szabadította föl” – áll Wass Albert eredeti kéziratában, melynek nyomtatásban megj elent változata már nem tartalmazza Tőkés nevét. Tőkés László nevének „kifelejtésére” marosvásárhelyi olvasónk, Fazakas Csaba hívta fel a figyelmünket. A lap- és könyvkereskedéssel foglalkozó fiatalember 2000ben, a bögözi általános iskola névadó ünnepsé gén hallotta
