Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-05
7 Prioritásként az oktatási reformot, Románia és ezen belül Erdély hathatós infrastrukturális fe jlesztését, a közigazgatási és pénzügyi decentralizációs törvénycsomag elfogadását és azonnali alkalmazását jelölte meg. A kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvényt a szenátus már tavaly októberben elutasította, s a koalíciót alkotó Demokrata Párt és Konzervatív Párt közölte, hogy azt jelenlegi formájában a képviselőházban sem szavazza meg. A két párt az ellenzékkel együtt követeli, hogy a törvénytervezetből éppen a kulturális autonómiára vonatkozó előírásokat töröljék . vis sza Működik a szelmenci átkelő Már kétezernél többen vették igénybe a korábban "vasfüggönnyel" "kettézárt falu", a szlovákiai Nagyszelmenc és az annak idején Ukrajnához csatolt Kisszelmenc között karácsonykor megnyitott kishatárátkelőt. A magyarok lakta ikerfalut a második világháború végén egyetlen éjszaka alatt vágták ketté a falu közepén meghúzott államhatárral. Végül tavaly december 23án végre megnyílhatott az átkelő. Az ukrajnai oldalon fekvő kisszelmenciek csak vízummal léphetnek be Szlovákia területére, s az átkelő csupán gyalogos és kerékpárosforgalom lebonyolítására alkalmas. (MTI) vissza Napokig tartott Sólyom László beszéde Elemzés az államfő újévi köszöntőjéről 2006. január 4. 15:40 A köztársasági elnök újévi beszéde lényegesen nagyobb feltűnést keltett, mint elődeinek szilveszteri megszólalásai. A szónoklat jól felépítetten, kampányszerűen került a választók elé: v olt felvezetése, markáns állításai és utóélete. Sólyom László pár perces beszéde így az újévi uborkaszezonban napokig tartott. A beszéd és előzményei Sólyom László köztársasági elnök újévi beszéde a megszokotthoz képest nagyobb figyelmet és hevesebb reak ciókat váltott ki. Az adatok szerint hárommillió néző kísérte figyelemmel az államfő első évköszöntőjét, ami jórészt a beszédet kísérő viták következménye. A korábbi, mármár unalomba fulladó szónoklatok után Sólyom László első televíziós beszéde azért vál hatott eseménnyé, mert már elhangzása előtt is legalább akkora érdeklődést váltott ki, mint utána. Már az is feltűnést keltett, hogy Sólyom László megváltoztatta az államfői beszéd hagyományos időpontját, és megszólalását szilveszter éjjeléről január els ő napjára tette át. Ezzel az elnök azt üzente: komolyabb figyelemre számít, mert mondanivalója fontosabb annál, mint hogy eltűnjön az újévi mulatozásban. Sólyom László tehát kiemelt jelentőséget igyekezett biztosítani megszólalásának. Ezt csak felerősítet te annak kiszivárgása vagy kiszivárogtatása, hogy a beszéd közben nem lesz látható a nemzetiszínű zászló. Mivel az erről szóló információ először úgy jelent meg, hogy Sólyom László maga kérte, hogy ne legyen mögötte zászló, a hír élénk reakciót váltott ki a kommentátorokból. Az értetlenségre, kérésekre és óvatos felszólításokra az államfő közleményben reagált. E szerint a köztársasági elnök el tudja dönteni, mikor indokolt a nemzetiszínű zászló használata, és mikor nem. Sólyom László határozott beszédet m ondott, amely legnagyobb részben a már zajló, bár hivatalosan még el nem kezdődött kampányról szólt. Az államfő korábban már utalt arra, hogy a durva választási harc ellen fel kíván lépni, mint ahogyan más ügyekben – az 1956os forradalom 50. évfordulója, a legfőbb ügyész megválasztása – is a pártok megfegyelmezőjeként szólalt meg. Sólyom László ezúttal az „ellenségképpel dolgozó” pártokkal szemben fogalmazott meg kritikát, és mint mondta, arra lenne a legbüszkébb, ha lejárató kampánnyal nem lehetne választ ást nyerni. A pártok kampányának kritikája azonban nem jelentett pártellenességet. A civil szervezet jelöltjeként indult, és a civil szféra jelentőségét hangsúlyozó államfő ezúttal a pártok szerepének fontosságára helyezte a hangsúlyt. Emellett azonban önm agát úgy határozta meg, mint aki a választópolgárok oldalán áll – szemben a politikusokkal.
