Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-05
6 albánok által üldözött szerbeknél is. Miközben Koszovóban hatodik éve viszonylagos béke honol - a tartományt az ENSZ irányítja a NATOvezette békefenntartó haderő oltalma alatt , a romák száma továbbra is vészesen apad. Rajko Djuric, a Rom a Holokauszt Alapítvány vezetője szerint az etnikai tisztogatás ma is zajlik, a romák esetében szerinte ez a bűnkategória a népirtást takaró eufemizmus. A belgrádi Humanitárius Jogi Alap nevű emberi jogi szervezet munkatársa, Baskim Hisari szerint a Ko szovóban maradt romák továbbra is félelemben élnek. Nem merik elmondani, milyen jogsértések és hátrányos megkülönböztetések érik őket, ezért nehéz felmérni valós helyzetüket. Csak a számuk csökkenéséből lehet sejteni, hogy milyen megpróbáltatáson mennek ke resztül. Becslések szerint kilencven százalékuknak nincs munkája (az albánok körében 6070 százalékos a munkanélküliség, de sokan közülük a Nyugaton dolgozó rokonaik adományaiból élnek "cifra nyomorúságban"). Jelenleg Koszovó területén 153 roma menekül tközpont van. Legtöbbször emberhez méltatlan körülmények között élnek ott a menekültek, mégis ők a szerencsésebbek, hiszen "hatóságilag léteznek", jár nekik segély, amelyből valahogy megélnek. Hírhedté vált a Zvecan melletti Zitkovac menekülttábor, amely a trepcai ólombánya meddőhányója mellett, közel százmillió tonna veszélyes hulladék tőszomszédságában fekszik. Közel ötszáz elűzött roma él ott, 1999ben szállásolták el őket "45 napra". A gyerekek vérében a megengedhető mértéknél hússzor több ólmot találta k. A zitkovaci romák helyzetével a nyugati sajtó is foglalkozott. Ennek ellenére az elmúlt hat év sem volt elegendő arra, hogy rendeződjék a helyzetük, arról pedig nem is álmodhatnak egyelőre, hogy visszatérjenek a néhány kilométerrel délebbre fekvő mitrov icai mahalába, hiszen az ma is romokban hever. A helyi albán vezetők kelletlenül állnak hozzá a probléma megoldásához: hosszas tárgyalások után csak tavaly áprilisban jutottak egyetértésre a koszovói ENSZmisszióval a mahala újjáépítéséről. A fentiek f ényében érthető, hogy a koszovói romák örülnek a legkevésbé, ha a tartomány függetlenségéről beszélnek a pristinai albán politikai vezetők. Rajko Djuric szerint a független Koszovó jutalmat és elismerést jelentene azoknak, akik olyan bűntényeket követtek e l a romák terhére, amilyeneket Auschwitz óta nem jegyeztek fel az európai történelemben. A koszovói roma egyesületek vezetői november végi kiáltványukban követelték, hogy részt vehessenek a státustárgyalásokon, mert soha sem egyeznének bele Koszovó függetl enségébe. Függetlenül attól, hogy mi lesz Koszovó sorsa, a tartomány tragikus sorsú romái számára megmegcsillan a remény szikrája. A nemzetközi közösség egyre erőteljesebb nyomást gyakorol Pristinára, hogy foglalkozzék velük. A kölni katolikus diakón ia rendszeresen felhívja a nyilvánosság figyelmét a problémákra; egyre több emberi jogi szervezet figyel fel a romák sanyarú helyzetére; egyik elbeszélését az ő sorsuknak szentelte Günter Grass, a Nobeldíjas német író. December közepén kifejezetten a koszovói romák helyzetének szentelt nemzetközi konferenciát tartottak Belgrádban. Reménysugárral ér fel az is, hogy az ENSZfőtitkár újdonsült koszovói különmegbízottja, Martti Ahtisaari volt finn elnök olyan országból érkezett, amely talán a legtöbbet tet te Európában a romák helyzetének javításáért. vissza Markó: Összefogást az integrációért Népszabadság • Kolozsvári tudósítónktól • 2006. január 5. Tibori Szabó Zoltán • 2006. január 5. Összefogásra, fegyelemre és hatékonyságra lesz szüksége az idén a kormánykoalíciónak, hogy Románia számára 2006 legyen az utolsó év az Európai Unió határain kívül - jelentette ki tegnap Bukarestben Markó Béla miniszterelnökhelyettes, az RMDSZ eln öke. Markó szerint a következő időszakban minden pártérdekeket és büszkeséget az integráció ügyének kell alárendelni, és politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek arra kell összpontosítania, hogy Románia 2007. január 1jétől az EU tagjává váljon . A csatlakozást az RMDSZelnök a jelenkor történelmének legfontosabb pillanataként értékeli. - Az utolsó 100 méteren vagyunk, fokoznunk kell az erőfeszítéseket, hogy hátramaradt feladatainkat megoldhassuk - fejtette ki. Markó fontos eredménynek nevezte a csíkszeredai magyar főkonzulátus szerdai megnyitását. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem mond le a kisebbségi törvényről. - A szövetség nem változtat álláspontján; álláspontjukat azoknak kellene újragondolniuk, akik a kormányprogram kidolgozásakor egyetértettek a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő kisebbségi törvény elfogadásával, az utóbbi időben azonban épp az ellenkezőjét tették és nyilatkozták - mondta.
