Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-28
5 Lengyelországban egyértelmű a jobbra irányuló elmozdulás – jelentette ki Grzegorz Górny, az Ozon című lengyel hetilap főszerkesztője a budapesti Lengyel Intézet és a Heti Válasz Marcinkiewicz kormányának első száz napjáról rendezett pódiumbeszélgetés én. „A lengyelek megelégelték a látszatdemokráciát, a posztkommunista baloldal korrupciós ügyeit” – tette hozzá Górny, aki szerint Lengyelországban megérett a helyzet egy újabb rendszerváltásra. Nem múlt ki a V4. Életképes a visegrádi együttműködés, s a csoport hangját az Európai Unióban is hallani – állapította meg Lech Kaczynski lengyel államfő a Hospodárské Noviny prágai napilapnak adott interjújában. „A csoport képes volt követni a változások növekvő tempóját, és az együttműködés ma független az egyes tagországok politikai helyzetétől” – hangsúlyozta Kaczynski. Megjegyezte: nem igazolódtak be azok a pesszimista jóslatok, miszerint a négy ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – együttműködése az EUba való belépésük után „természet es halállal kimúlik”. (MTI) Mind gyakrabban merült fel az utóbbi években az a kívánalom, hogy a lengyelországi közéletet meg kell tisztítani a posztkommunista erőktől, s újabb rendszerváltást, úgynevezett „negyedik köztársaságot” kell létrehozni – mondta Grzegorz Górny. Az 1989ben megalakult harmadik köztársaságban ugyanis túl nagy szerepet kapott a kommunista éra politikai elitje – tette hozzá. Az Ozon jobboldali lengyel hetilap főszerkesztője szerint a tavalyi választásokon a jobboldal diadala elsősorba n annak volt köszönhető, hogy a baloldali pártok nem tudtak összefogni. Ennek azonban nem ideológiai okai voltak. A posztkommunista körök túlzott hangsúlyt fektettek saját érdekeikre, s képtelenek voltak megállapodni egymással. A lengyel népnek ráadásul el ege lett a Miller, majd a Belkakormány korrupciós ügyeiből. Ezek után várható volt, hogy a két kereszténydemokrata párt, a Polgári Platform (PO) és a Jog és Igazságosság (PiS) 2005ben kormánykoalíciót alkot – nyilatkozta a főszerkesztő. A két jobboldali mozgalom közösen képzelte el a negyedik köztársaság megalkotását, ám a tavalyi választási kampány során szembekerültek egymással – fogalmazott Wojciech Wencel, az Ozon politikai elemzője. A Kaczynski testvérpár vezette, s végül a választások győzteseként diadalmaskodó PiSt ekkor populista jelzőkkel illették, s a sajtó támogatását sem élvezhette. Az embereket azonban az eldurvult kampány sem tudta meghatni. A társadalom – visszafordíthatatlanul – a jobboldali értékek felé fordult. A konzervatív értékeket l eginkább a fiatalok képviselik, a vallásosság, a család és a józan ész játssza a legfőbb szerepet – hangsúlyozta Górny. A jelenleg a Lengyel Családok Ligájával és a Parasztpárttal kisebbségben kormányzó PiS most előre hozott választások kiírásán gondolkodi k. Kazimierz Marcinkiewicz kabinetjének eddigi tevékenysége meggyőző volt a lengyelek számára, a jobboldali pártok megerősödtek. A Jog és Igazságosság megreformálta a titkosszolgálatot, új médiatörvényt alkotott, antikorrupciós törvényt terjesztett elő. La punk kérdésére Grzegorz Górny elmondta, Marcinkiewicz külföldön is határozottan lép fel a lengyel érdekekért, az Európai Unió költségvetési vitájában nemcsak magáért emelt szót, hanem a keleteurópai régió többi országát is képviselte. vissza Nemzete a kisebbség? - Vita az ET parlamenti közgyűlésén Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. január 28. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése csütörtökön vitát tartott a nemzeti kisebbségek identitásáról, a nemzet forgalmáról . Ugyanis amikor 2003ban a magyar státustörvénnyel kapcsolatban a más országok területén élő rokonkisebbségeknek nyújtott jogokról folyt vita, az ET parlamenti közgyűlése leszögezte, hogy a nemzet fogalmát az európai jog nem határozta meg. Ekkor Frunda Gy örgy RMDSZszenátort megbízták e fogalom tisztázásával. Frunda csütörtökön mutatta be jelentését, amelyet a közgyűlés elfogadott, s azt 1735/2006. számú ajánlás néven az ET hivatalos dokumentumává emelte. E szerint minden személy szabadon határozhatja meg egy adott "kulturális nemzethez" való tartozását, attól függetlenül, hogy éppen melyik államnak a polgára. A képviselők egyben azt szorgalmazták, hogy az ETtagállamok ne határozzák meg magukat kizárólag etnikai alapokon, és tegyenek meg mindent annak érd ekében, hogy a területükön élő kisebbségek felvirágozhassanak. Frunda György a Népszabadságnak elmondta: amikor a feladattal megbízták az volt a szándék, hogy az egy országegy nemzet francia mintájú koncepciót megerősítsék. Ezzel szemben a szenátor úgy l átja, négyféle nemzetkoncepció létezik. A francia mellett a német viszont azt vallja, hogy a nemzet az adott állam határain átnyúlhat, (s ez közel áll a magyar felfogáshoz). A civil nemzet koncepciója szerint az állam és a polgár között szerződés létezik, de az egyén ettől függetlenül tartozhat bármelyik nemzethez, ami a multikulturális nemzet lehetőségét jelenti. A negyedik felfogás a kozmopolita nemzet, amelyik valószínűleg az Európai Unió által járható
