Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-24
12 robbantások) vagy a zavargások (Párizs) elkerülhetetlenné teszik a velük való foglalkozást. A hitleri örökség miatt, Amerikával ellentétben, nincs statisztika a különböző bevándorló népcsoportok demográfiai jellemzőiről, ezért a legtöbb vélemény statisztikai becslésekre vagy olyan pletykákra épül, mint például az, hogy Brüsszelben minden negyedik fiú újszülött a Mohamed nevet (is) kapja. Az interneten szórványosan fellelhető és nem teljesen megbízható adatok szerint számos nyugati nagyváros mozlim lakossága meghaladja a tíz százalékot, de Marseille és Rotterdam esetében ez az arány huszonöt százalék. Franciaország egészében a mozlim lakosság számaránya hat százalék, Németországban négy. Az ENSZ és az Európai Bizottság által e témában kiadott anyagok mind a bevándorlás fenntartása, esetleg további fokozása mellett törnek lándzsát. Az ENSZ és nevében Kofi Annan főtitkár elsősorban a demográfiai okokból elfogyó lakosság pótlásával, a bizottság pedig az unió munkaerőszükségletével indokolja álláspontját. Akik a bevándorlást támogatják, az európai őslakosság félelmeit azzal próbálják elos zlatni, hogy mindez nem fogja lényegesen megváltoztatni az etnikai arányokat, hiszen a mozlim lakosság termékenységi rátája is csökken, nem fognak saját kultúrát kifejleszteni, mert gyökereik különbözők (más országokból jöttek) a keresztházasságok révén, a melyet 40 százalékra becsülnek, beolvadnak, különben is csak 1020 százalékuk aktív vallásgyakorló. Mindezek miatt a legfontosabb kérdés nem a bevándorlás leállítása, hanem a mozlim kisebbség társadalomba való integrálása. Akik ezzel nem értenek egyet, azt hangoztatják, hogy Franciaországban a bevándorlók termékenységi rátája lényegesen magasabb (2,8), mint az őslakosságé (1,7), s hogy őket minden különbözőségük ellenére erősen összefogja az iszlám vallás, továbbá, hogy a harmadik generáció kevésbé integrál ódik a társadalomba, mint nagyszüleik. Modellszámítások azt mutatják, hogy ha az európai őslakosság termékenysége a jelenlegi szinten (1,46) marad, továbbá évi 1,6 milliós állandó bevándorlás alakul ki, de az újonnan érkezettek termékenységi rátája közelít az őslakosságéhoz, akkor 2050re minden negyedik, 2100ra minden második uniós lakos mozlim lesz (a 25 tagú EUra vonatkoztatva). Ha viszont a mozlim termékenységi ráta nem változik, ez a helyzet hamarabb is bekövetkezik. Az átlagos számok mögött azonban az unió egyes országai között jelentősek a különbségek. Az unió nyugati felében a fent leírt változások sokkal hamarabb mennek végbe, mint KözépEurópában, ahol jelenleg gyakorlatilag nincs mozlim lakosság. Végül is, akárhogy számolunk, a jelenlegi európai termékenységi arányok az őslakosság részéről egy demográfiai eszközökkel végrehajtott öngyilkosságot, míg a bevándorlók részéről honfoglalást jelentenek. Egy olyan folyamatot, amelynek végkifejletét éppen napjainkban tanulmányozhatjuk Koszovóban. Az átlag os európai termékenységi rátán belül azonban országonként jelentős különbség van. Az élen Írország áll, ahol majdnem eléri a népesség szinten tartásához szükséges 2,1et. Valamivel rosszabb a helyzet Franciaországban és a skandináv államokban (1,71,8), vé gül katasztrofális a helyzet Csehországban, Szlovákiában, Olaszországban, Spanyolországban (1,11,2). Magyarország, a maga 1,3es teljes termékenységi rátájával, még nem is a legrosszabb helyezett. Ez azonban minden valószínűség szerint az 1953 – 56 között l étezett abortuszszigorítás utóhatása (Ratkódédunokák). Ma mintegy 200 ezer honfitársunk él, aki nem születhetett volna meg Ratkó Anna nélkül. Kérdés, nem akarnake neki szobrot állítani? A nyugati világ liberálisai gyakran rasszizmust emlegetnek, ha az et nikai arányok szóba kerülnek. Csakhogy itt nem rasszokról, hanem kultúrákról van szó. Az etnikai arányok nem jelentenének problémát, ha mindenki hinne a liberális, pluralista demokráciában. Csakhogy egy 2004es felmérés szerint a brit mozlimok 60 százaléka az iszlám törvények, a saria szerint szeretne élni. A mai liberálisok utódjainak kevés esélyük lesz, hogy a homoszexuálisok jogai vagy a nők abortuszhoz való joga mellett tüntessenek egy mozlim többségű társadalomban. Igaz, az iszlám türelmes a más vallás úakkal szemben, ám – mint arról a Theo Van Gogh holttestére kitűzött feliratból is értesülhettünk – igen kevéssé megértő az értékeiket megkérdőjelezőkkel vagy kigúnyolókkal szemben. Oswald Spengler az egyes kultúrákat tanulmányozva már közel száz éve rájöt t, hogy a mi nyugati civilizációnk hanyatlóban van, de még adott neki egykét évszázadot. Valójában a Római Birodalom már Marcus Aurelius korától kezdve hanyatlani kezdett, de még eltelt közel három évszázad, amire Odoaker lelökte a trónról a gyermek Romol us Augustulust. Úgy tűnik, Európának nem maradt már ennyi ideje, világosan felismerhetők rajta a hanyatlás fázisai: a bőség, az elgyengülés, a dekadenci a és végül: az eltűnés. A történész Arnold Toynbee szerint a civilizációk nem gyilkosság áldozatai leszn ek, hanem saját magukat ölik meg. vissza A szerző közgazdász
