Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-24
13 Lesz katalán nemzet? − Megértek az átdolgozásra a spanyol autonómiák alaptörvényei 2006. január 24. (10. oldal) Spanyolországban a kormány és a négy katalán párt között javában zajlanak az utolsó tárgyalások Katalónia alaptörvényével kapcsolatban. A z egyeztetések elsősorban a „katalán nemzet” kifejezésről, valamint Katalónia finanszírozásának módosításáról szólnak. A katalán parlament tavaly szeptember végén szavazott a Francodiktatúra után, 1979ben elfogadott első statútumról. Az elfogadás óta elt elt 27 év, és Spanyolország, amely immár 20 éve az Európai Közösség tagja, megérett rá, hogy megújítsa történelmi tartományainak alaptörvényét is. A három katalán baloldali párt kormánykoalíciója 2003 végén a statútum megújítását jelölte meg legfontosabb p rogramjának, amellyel a helyi néppárt is egyetértett egy ideig. A spanyol néppárt azonban már a tárgyalások elején közölte, hogy mivel sem nem ért egyet a bővítéssel, sem nem hívták meg a tárgyalásokra, nem fogja megszavazni az esetleg parlament elé kerülő alaptörvényt. A néppárt az alkotmány jelenlegi megfogalmazásához ragaszkodik, amely nem ismeri el az országot alkotó nemzetiségek nemzeti mivoltát. José Luis Rodríguez Zapatero tervbe vette az alkotmány módosítását is, de a jelenlegi erőviszonyok egyelőre nem kedveznek annak, hogy még kormányzása alatt véghez vigye ezt a nehéz feladatot is. Ahogy közeledett a tárgyalások végének időpontja, úgy lendült mozgásba a spanyol belpolitikai élet. A négy katalán párt sokáig egymással sem értett egyet, és a mai napi g háromszor sem tudtak megállapodni a madridi kormánynyal a statútum közösen elfogadott változatában. Ha mégsem sikerül megállapodniuk, súlyos politikai árat kell fizetniük a statútum kudarcáért. A szocialisták ezért megpróbálták megosztani a néppártot, h ogy elfogadáskor könnyebb dolguk legyen a parlamentben, de sikertelenül, a konzervatív néppárt összezárta sorait. A konzervatívok azonban a kormányon belül maguk mellett tudhatják a katalán statútumot ellenző spanyol hadügyminisztert is, José Bonót és az e gyik legbefolyásosabb szocialista tartományvezetőt. vissza Koszovó búcsúzik Rugova halálával radikalizálódhat a helyzet a tartományban 2006. január 24. (11. oldal ) Koszovó tiszteleg volt elnöke előtt. A parlament előcsarnokában ravatalozták fel Ibrahim Rugovát, hogy a székváros és a tartomány lakossága leróhassa kegyeletét a függetlenségi küzdelem jelképévé vált államférfi előtt. Szünet nélkül vonulnak az emberek a koporsóhoz, az utcán pedig a zimankós idő ellenére is nagy tömeg várakozik türelmesen, hogy bejusson a parlamentbe. A rendőrség lezárta a pristinai Teréz anya főutcát, s arra kérte a városba érkezőket, hogy a gépjárművekkel a város bejáratainál parkoljan ak, ahonnan buszok szállítják az utasokat a központba. Rugovát csütörtökön helyezik örök nyugalomra Pristinában. A hágai törvényszék megengedte Ramus Haradinaj volt kormányfőnek, hogy részt vegyen a temetési szertartáson. ▪ Otegi betiltott gyűlése . Patxi López, a baszk szocialisták vezetője csalódottan vette tudomásul, hogy az ETA politikai szervezete, a 2003 elején betiltott Batasuna szombati gyűlésén csak arról nem beszélt, amit már nagyon vártak tőle. Arnaldo Otegi szombaton elsősorban a baszk politikai pártok kerekasztaltárgyalását sürgette, amelynél betiltott pártjának is helyet kell kapnia. De Otegi egy szóval nem említette, hogy az ETA végre bejelentené fegyveres harcának beszüntetését. A párt szóvivője a mintegy 8000 résztvevő előtt követelte „Franciaorsz ágtól és Spanyolországtól, hogy tegyenek egyértelmű lépéseket a demokratikus és politikai megoldás érdekében”. (S. T.)
