Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-24
10 A Kolozsvár Társaság gyűjtést tervez az emlékműhöz szükséges anyagiak előteremtésére. Ugyanakkor a társaság székhelyén kiállítják a több i pályamunkát is, mert több erdély i város is emlékművet szeretne állítani az 1956os forradalomnak. vissza Agyelszívás kedvezményes vízummal Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 24. Az unió új, hétéves közösségi költségvetésében arányaiban már többet - bár az Egyesült Államok, Japán vagy akár Kína ráfordításaihoz viszonyítva még mindig keveset - fordítanak a kutatásfejlesztés támogatására. Bár a közösség versenyképességét döntően az befolyásolja, hogy az egyes ta gállamok mennyit áldoznak erre a célra, az EU igyekszik megadni minden lehető segítséget, a többi között az európai agyelszívó, illetve "agyvisszaszívó" programok meghirdetésével. Ez már csak azért is szükséges, mivel a kontinensen egyre kevesebb fiatalt v onzanak hivatásszerűen a természettudományok. Ezért is született meg az az irányelv, amely a közösségen kívülről érkező kutatók letelepedését könnyíti meg. Az Európai Tanács tavaly novemberi döntése értelmében 2007 októberéig a tagállamok nemzeti jogrend szerébe át kell vezetni a kutatók vízumhoz jutását segítő, valamint az unión belüli utazásukat egyszerűsítő irányelvet. Minden tagországban akkreditáltatni kell a tudósokat befogadó kutatóintézeteket, s a velük szerződő kutatók számára a bevándorlási hatós ágok gyorsított eljárással fognak tartózkodási engedélyt kiadni. Emellett európai kollégáikkal azonos munkajogi, társadalombiztosítási és szakmai érdekvédelmi státust élvezhetnek majd, továbbá munkájukhoz kapcsolódóan szabadon utazhatnak az unión belül. A direktíva azt irányozza elő a tagok számára, hogy a már itt élő, de nem uniós országból származó kutatóknak tegyék lehetővé, hogy tartózkodási engedélyüket hazautazás nélkül, az adott államban hosszabbíttathassák meg. Most mindenképp haza kell utazniuk a kutatóknak, hogy a fogadó ország otthoni követségén mindezt elintézhessék. Az egyszerűsített vízumkiadási gyakorlat önmagában nem oldja meg a kontinens tudóshiányát. Az Európai Tudományos Alapítvány (ESF) elnöke, John Marks szerint gondoskodni kell a ku tatói fizetések megfelelő színvonaláról és a karrierépítés lehetőségéről valamennyi kutatási területen. Emellett szükség van a társadalombiztosítási, különösen pedig az egészségügyi biztosítási problémák megoldására is. A jelenlegi idegenrendészeti szabá lyozás szerint a hazánkba kutatás, tudományos tevékenység miatt beutazó harmadik országbeli állampolgárokra nézve nincsenek kedvezőbb elbírálási szabályok. (K. M.) vissza A civilizációk önmagukat emésztik fel − Európa katasz trofális demográfiai helyzetét az unió vezetői a bevándorlással kívánják megoldani 2006. január 24. (5. oldal) Lóránt Károly A jelenlegi demográfiai tendenciák mellett a mai európai bennszülött lakosság két évszázad alatt gyakorlatilag kihal, és a jelenl egi Európai Unió – még a bevándorlás fokozatos lassulása, sőt 2050től való megszűnése esetén is – száz év múlva mozlim többségű lesz. A mai Európai Unió országaiban az 1960as éveket megelőző évszázadban a lakosság évi átlagos növekedése fél és egy százal ék között változott. 1960 után azonban ez a trend drasztikusan megtört. Hosszú távon (alacsony csecsemő- és gyermekhalandóság esetén) a népesség alakulását gyakorlatilag az egy nő élete során szült gyermekek száma határozza meg, ezt hívják teljes termékeny ségi rátának. E ráta 2,1es értéke szükséges a népességszám stabilan tartásához. A teljes termékenységi ráta az Európai Unióban az 1960as évek elején még 2,66 volt, ám jelenleg már csak 1,46. Ez az érték azt jelenti, hogy a népesség minden második generác ióval gyakorlatilag megfeleződik. A teljes termékenységi ráta csökkenése azonban nemcsak európai, hanem világjelenség, de ameddig a fejlődő országokban e ráta a lényeges csökkenés után is a stabil népességet jelentő 2,1 felett maradt, a fejlett ipari orszá gokban, de különösen Európában jóval az alá került. A teljes termékenységi ráta csökkenése egyben a társadalom elöregedését is eredményezi. 2050ig az időskorúak aránya a munkaképes korúakéhoz képest megkétszereződik, vagyis a dolgozó rétegek öregek ellátá sával kapcsolatos terhe a duplájára nő. A népesedési viszonyok tekintetében Európa és az Egyesült Államok között lényeges eltérés van. Az Egyesült Államokban a teljes termékenységi ráta az unióéhoz hasonlóan csökkent, de a kilencvenes évektől kezdődően a n épesség fenntartása körüli
