Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-04
9 Ausztria az Európai Bíróság hatáskörének pontosabb meghatározását is a soro s elnöki tisztségének napirendjére kívánja tűzni – mondta Wolfgang Schüssel kancellár. A politikus elhibázottnak minősítette, hogy a luxembourgi igazságszolgáltató fórum az utóbbi időben hozott döntéseivel rendre az unió centralizált jogköreit erősíti. Pél daként az osztrák kormányfő utalt a nőknek a német szövetségi haderőben betölthető posztjáról vagy a külföldi hallgatóknak az osztrák egyetemekre való felvételéről hozott európai bírósági döntésekre. Schüssel azt is kijelentette, hogy a hat hónapos osztrák elnökség alatt nem erőltetik az uniós alkotmányozás gyorsítását, ehelyett további mérlegelésre és a tagállamok közötti új konszenzus kialakítására törekszenek. A német kormányfővel összhangban Schüssel az uniós alkotmányozási folyamatnak új, szociális dim enziót adna, mégpedig olyan formában, hogy az EU intézményeinek jobban tekintetbe kellene venniük a várható társadalmi következményeket a belső piaccal foglalkozó döntéseik során. (VG) vissza 2005: a populizmus éve − A Poli tical Capital Institute évjelentése 2006. január 2. 14:45 2005ben a napi politikai viták szintjén új fogalommal ismerkedhettünk meg: az elmúlt év politikai sikerszava kétségtelenül a populizmus volt. A kifejezés sikere annak köszönhető, hogy nem csupán az elemzők, hanem maguk a politikusok is előszeretettel ismételgették. A populizmus ugyanakkor nem csupán egyes ügyekre, személyekre vagy pártokra volt jellemző, hanem az egész évet meghatározta. Minden politikai szereplő alkalmazott populista érvelést, és előbbutóbb minden jelentősebb politikai esemény populista színezetet kapott. A magyarázat: az év politikai célja a bizonytalan és politikaellenes szavazók megnyerése volt. A választókról alkotott kép A 2005ös év az előző év decemberében tartott és er edménytelenül zárult kettős népszavazás tapasztalatával indult. A kórházprivatizáció és a kettős állampolgárság ügyében kiírt referendum tanulsága a pártok számára az volt, hogy a 2004re jellemző ideológiai érveléssel csak a törzsszavazók érhetőek el, a bizonytalanok pedig leginkább a szociális demagógia és a félelemkeltés eszközeivel mozgósíthatóak. A politikusok sajátos képet alkottak a szavazókról: a szegényebb rétegekhez tartoznak, balra szocializáltak, a rendszerváltás veszteseinek tekinthetők, ebből kifolyólag politika- és pártellenesek, irtóznak a politikai vitáktól, igényt tartanak az állami gyámkodásra, fogékonyak a szociális biztonságukat fenyegető félelmekre, kevés információval rendelkeznek a politikáról, valamint hajlamosak pillanatnyi emóciói k alapján dönteni. Mivel pedig a politikusok alapvetően ebből a képből indultak ki, a szavazók eléréséhez populista eszközöket választottak, őket magukat pedig a szinte mindenkire ráhúzható „nép”, „nemzet” vagy „emberek” kategóriájával címkézték fel. Így néz ki egy választó a politikusok szerint szegény balra szocializált a rendszerváltás vesztese politikaellenes, pártellenes igényli az állami gyámkodást a politikáról kevés információval rendelkezik félti szociális biztonságát érzelmi döntéseket h oz Kirobbanó siker és válság
