Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-21
11 Amint arról már hírt adtunk, továbbra is kétséges, hogy George W. Bush a magyar szabadságharc ötvenedik évfordulóján hazánkba látogat. Erre vonatkozóan Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sem kapott konkrét ígéretet tavalyi washingto ni látogatásán. vissza Mély válságban Ukrajna - Kijevi elemző szerint Juscsenkóék is provokálták a gázárvitát Magyar Nemzet 2006. január 21. Szerző: Stier Gábor A választások megnövekedett tétje különösen élessé teszi a kampányt, amelyet tovább terhel a lényegében ősz óta tartó belpolitikai válság, a narancsos álmok elillanása, valamint az orosz – ukrán viták csúcsosodása is. Ukrajna mindenképpen nehéz hónapok elé néz, s ez a helyzet feltehetően nem igazán enyhül a voksolá s után sem – véli Mikola Csurilov, a kijevi SOCIS politikai elemzőközpont vezetője. Egyértelműen a választási kampánnyal és nem a gázárvitával magyarázható az ismét kiújult belpolitikai válság. Akármit is gondoltak erről Moszkvában, ez utóbbi legfeljebb ürügy az ukrán ellenzéknek arra, hogy a március 26án esedékes választások közeledtével megpróbálja feltornázni a népszerűségét. A bizalom megvonása ugyanis akkor is erősen gyengíti a hatalom mozgásterét, ha a kormány leváltását különböző manipulációkkal s ikerül is elkerülni – hangsúlyozta az ukrán politológus. Ebbe a választások előtti játékba illik Viktor Juscsenko referendumról szóló javaslata, amit az elnökiből elnökiparlamenti rendszert előirányzó politikai reformokkal kapcsolatosan kilátásba helyezet t – hangsúlyozta Mikola Csurilov, hozzátéve, hogy az erősen emlékeztet az előző elnök, Leonyid Kucsma négy évvel ezelőtti lépéseire. A szakértő szerint e felvetéssel kapcsolatban azt sem szabad elvetni, hogy Juscsenko pártja arra próbálja ösztökélni fronte mberét, hogy félretéve az alkotmány előírásait, vezessen be elnöki kormányzást. Csurilov szerint egyébként az ukrán társadalom ugyan a demokratikus eszmék bűvöletében él, ám valójában még mindig egy cárra vágyik. A szakértő ennek ellenére nem hiszi, hogy J uscsenko ez irányba mozdulna el. A SOCIS legfrissebb felmérése szerint a népszerűségi listát magasan az exkormányfő, Viktor Janukovics fémjelezte Régiók Pártja vezeti 23 százalékkal (más mérések már ennél jóval magasabb arányt is mutattak), kissé feljött 1 6 százalékra a hatalmi erő, a Mi Ukrajnánk 16, majd őket követi Julija Timosenko Blokkja 13 százalékkal. Moroz szocialistái még bejutnának, a kommunisták, valamint Litvin parlamenti elnök Néppártja pedig a küszöb körül áll. Mindez kiegészül azzal, hogy tal án a korábbinál is élesebb az ország keleti és nyugati része közötti megoszlás. Csurilov szerint igencsak nehéz lesz ebből a konfigurációból kormányt alakítani. A szakértő úgy véli, a trendek szerinti két esélyes, Timosenko és Janukovics aligha fog koalíci óra lépni, Juscsenkóról viszont nem zárná ki, hogy frigyre lép egykori ellenfelével. A szakértő figyelmeztet arra, hogy a gázár, majd most a feketetengeri világítótornyok körüli vita gerjesztésében, így egyfajta nemzeti front összekovácsolásában erősen ér dekelt volt a decemberben népszerűsége mélypontján lévő ukrán hatalom is. Ezzel véleménye szerint csak a növekvő belpolitikai nehézségekről, az egyre nehezebb mindennapi helyzetről kívánták elterelni a figyelmet. vissza Ú j és újabb hullámok Európában - A Nyugat csak most eszmél a szegénység és az etnikai integráció ügyében · Hiányzó politikai összefogás Magyar Nemzet 2006. január 21. Szerző: Pataky István NyugatEurópa egyik legnagyobb problémáját ma a szegénység és vele összefüggésben az etnikai integráció megoldatlansága jelenti – derült ki egyebek mellett azon a brüsszeli konferencián, amelyen a társadalom- és humántudományok befolyásoló, konfliktuskezelő szerepéről, illetve a 7. kutatási keretprogramban kiemelt kezelé st érdemlő témákról cseréltek véleményt a szakemberek. Az Európai Bizottság által rendezett tanácskozásnak magyar résztvevői is voltak. Török Ádám akadémikus, a Veszprémi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora szerint a p olitika nem épít eléggé a társadalomtudományok eredményeire, pedig mára nyilvánvalóvá vált az a néhány közös európai kérdés, amelyek megoldásában segíteni tudnak a tudományos kutatások. „A környezeti problémák kezelése társadalmi ügy is. Meg kell teremteni az érdekeltséget a társadalom és a gazdaság egészében a jelenlegi környezeti folyamatok megállítására. Nyilvánvalóan választási ciklusokon túlhaladó programokban lehetne gondolkodni” – hangsúlyozta lapunknak az egyetemi tanár, hozzátéve, egyelőre nincs je le annak, hogy az európai politikai erők összefognának ez ügyben. Török Ádám a környezeti folyamatokhoz
