Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-21
10 Fontos azonban tisztáznunk, hogy a benesi üldözés korántsem merült ki a jogfosztásban, sőt hat évtized távlatából nyugodt szívvel kimondhatjuk: a Benesdekrétumok elsősorban vagyonról, a magyarok és németek vagyonának megkaparintásáról szóltak. A felvidéki magyarság szempontjából pedig megállapíthatjuk, hogy a vagyonfosztás – a rengeteg termőföld, erdő, ingatlan elkobzása, a magyar üzletek és háztáji gazdaságok felszámolása, a nagyvárosokban élő ma gyarok lakásainak lefoglalása – a kiindulópontját jelentette a magyar közösség asszimilációjának. A mesterséges elszegényítés következtében a magyar nyelv ugyanis elveszítette korábbi társadalmi presztízsét, s ennek hatásai a mai napig érezhetők. Közismert például, hogy a szlovákiai magyar gyermekek 20 – 25 százalékát évről évre szlovák tanítási nyelvű iskolába íratják, amivel gyakorlatilag közvetlenül az asszimiláció útjára terelik őket. De figyelemre méltó az is, hogy míg a két világháború között – az idősz akos kiadványokat is beleértve – mintegy 650 újság jelent magyar nyelven Szlovákiában (köztük számos napilap is), addig ma alig egy tucat, napilap pedig csupán egyetlenegy van. A negatív tendenciák a népszámlálási adatokban még drámaibban tükröződnek. 1991 és 2001 között mintegy ötvenezer fővel, csaknem tíz százalékkal csökkent a felvidéki magyarság lélekszáma, miközben a szlovákoké ugyanebben az időszakban százezer fővel nőtt. De az asszimiláció mértékéről talán mindennél többet elmond Kassa esete. 1910be n a város lakosságának 75, a visszacsatolást követő 1941es népszámláláskor pedig 83 százaléka vallotta magát magyarnak. Aztán jött a benesi „igazságszolgáltatás”, és elindult egy lavina, aminek eredményeképpen ma elmondhatjuk, hogy a 2001es népszámlálás adatai szerint Kassa lakosságának jelenleg 3,8 százaléka(!) magyar. A Benesdekrétumokkal kapcsolatban a legnagyobb hibát azzal követhetjük el, ha csupán elméleti síkon, a kollektív bűnösség elve ellen tiltakozunk, s nem mutatunk rá súlyos, sok évtizeddel később is meghatározó gazdaságitársadalmi következményeikre. Jogorvoslat terén pedig alapvető, hogy ne az eltörlésükhöz, hanem az általuk kialakított gazdasági viszonyok megváltoztatásához (az eredeti tulajdonjogok visszaállításához, illetve kártalanításh oz), valamint a Csehországba kényszermunkára hurcolt családok leszármazottainak teljes körű kárpótlásához ragaszkodjunk. A dekrétumok puszta eltörlése automatikusan ugyanis semmi ilyesmit nem hozna magával. A rendszerváltás után Szlovákiában két kárpótlási törvény is született, a benesi időkben történt vagyonelkobzások utáni kárpótlást azonban egyik sem tette lehetővé. A Magyar Koalíció Pártja idén második kormányzati ciklusát fejezi be, ám mind 1998ban, mind 2002ben ígéretet tett koalíciós partnereinek, hogy a Benesdekrétumok kérdését nem fogja megnyitni. Tavaly januárban sokakban megütközést váltott ki, hogy a magyar kormány bojkottálta, hogy a Benesdekrétumok ügye a szlovákiai magyarok kárpótlása kapcsán az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága elé kerüljön. G yurcsányék magatartása azért is meglepő volt, mert Bársony András külügyi államtitkár már a szlovák Pravda 2004. április 21i számában ígéretet tett, hogy a két ország uniós csatlakozása után kezdeményezni fogják a Benesdekrétumok felülvizsgálatát, illetv e hatályon kívül helyezését. Ez idáig természetesen erre sem került sor. Noha jó volna. Hiszen Horvátország uniós csatlakozását Brüsszel sokáig azért késleltette, mert Zágráb állítólag egy háborús bűnöst rejtegetett, Szlovákiában pedig jelenleg több mint f élmillió háborús bűnös él, az ország mégis az Európai Unió tagja. vissza Amerikai határozat forradalmunkról Magyar Nemzet 2006. január 21. Szerző: Szentesi Zöldi László Sólyom László köztársasági elnök tegnap a Sándorpalotában Tom Lantos kaliforniai demokrata képviselőtől átvette az amerikai képviselőház határozatát. A szóban forgó 479. számú irat megemlékezik az 1956os szabadságharcról, valamint megerősíti az amerikai és magyar nép barátságát. A képviselőházi határoz at részletesen felidézi a forradalom eseménytörténetét, a hatalmas tüntetéseket, a sortüzeket, Nagy Imre letartóztatását és kivégzését, a szabadságharc vérbe fojtását. Az iratban leszögezik: „A képviselőház elismerését fejezi ki a magyar népnek az 1956os magyar forradalom 50. évfordulójának ünnepén, amely esemény előkészítette a kommunizmus 1989es végső összeomlását egész Közép- és KeletEurópában, így Magyarországon is, két évvel később pedig magában a Szovjetunióban is.” Az átadási ünnepségen George Her bert Walker budapesti amerikai nagykövet megemlékezett a szabadságharc áldozatairól, Tom Lantos pedig elmondta, hogy megtisztelő feladat számára a képviselőházi határozat kézbesítése. Sólyom László köztársasági elnök mindkét vendégnek megköszönte a látogat ást, és átvette az iratot.
