Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-19
18 A közvéleménykutatási adatokból az is kiderül, hogy U krajna továbbra is megosztott. A nyugati országrész változatlanul Timosenko és Juscsenko mögött áll, míg a kelet, elsősorban az ukrán nehézipar fellegvárának számító Donyecmedence, illetve Luhanszk megye továbbra is egyértelműen Janukovicspárti. Nyugaton a megkérdezettek 35 százaléka Juscsenkóra, 26 százaléka pedig Timosenkóra voksolna, míg az RU csak 4,5 százalékos támogatottságot élvez, a Donyecmedencében Timosenko és Juscsenko támogatottsága viszont egyszázalékosnál kisebb, és az RU a voksok több mint háromnegyedét kapná. "Attól tartok, a szavazás még tovább mélyíti az ellentéteket, hiszen most tartják a helyhatósági választásokat is, és nagyon sok önkormányzatban egyszínű testületek jönnek majd létre" - mondta a HVGnek Irina Bekesina, a kijevi Demok ratikus Kezdeményezés nevű kutatóintézet tudományos vezetője. A szakértő szerint a NyugatUkrajna, illetve az Oroszország felé hajló keleti országrész közti szakadás a Szovjetunió 1991es felbomlásakor keletkezett, ám az ukrán politikai eliten belüli hallg atólagos megegyezés szerint ez a kérdés korábban nem vált kampánytémává. "Ukrajna NATO, illetve EUcsatlakozása, az orosz nyelv helyzete korábban nem igazán foglalkoztatta az embereket, akiket inkább a munkanélküliség, a szegénység, illetve a korrupció ér dekelt. A 2004es elnökválasztás viszont már olyan háborús körülmények között zajlott, amikor a felek mindent bevetettek, és a Janukovics mögött álló orosz tanácsadók kezdeményezésére a keleti és a nyugati országrész közötti megosztottság is vitatéma lett. Az oroszoknak ez csak gyakorlóterep volt, nekünk viszont még sokáig együtt kell élnünk az általuk teremtett helyzettel" - magyarázta Bekesina. A belpolitikai válság mögött - véli viszont több elemző, köztük Vagyim Karaszajev a moszkvai Globális Stratégiá k Intézetének vezetője - az ukrajnai oligarchacsoportok állnak, amelyek valamennyi politikai táborban képviseltetik magukat, és akik teljes mértékben elégedetlenek az ukrán nehézipart sújtó oroszukrán gázegyezménnyel. "A márciusban megválasztott parlament ben az oligarchák fogják meghatározni az erőviszonyokat. Volodimir Litvin érti ezt a legjobban, és ha ügyesen tárgyal a gazdasági elit tagjaival, akár miniszterelnök is lehet" - vélekedett Karaszajev. Az oligarchák növekvő szerepére utal, hogy Janukovics nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a leggazdagabb ukrán üzletember, Rinat Ahmetov lesz az ország új miniszterelnöke, vagy a későbbiekben Ukrajna államfője. "Ahmetov tehetséges fiatal politikus, és rövidesen tapasztalhatjuk ennek kedvező hatását. Bebizony ította, képes nehéz problémák megoldására, és csak kedvező hatása lehet, ha tapasztalatait az ország gazdasága terén is kamatoztatja" - nyilatkozta Janukovics. Kijevben viszont változatlanul Timosenko a legnépszerűbb: boltok százaiban látható a volt minis zterelnök asszony arcképe, a BJuTaktivisták sátrai előtt pedig mindig állnak érdeklődők. A versenytársak nem mondhatják el ugyanezt: bár a fővárosban már teljes erővel zajlik a választási kampány, a kijevieket alig érdeklik a Litvin pártját népszerűsítő, zöld egyenruhába öltöztetett mikulások, illetve az SZPU választási sátraiban bemutatott kampányfilmek. vissza Levélbomba – A Benesdekrétumok és a cseh belpolitika HVG 2006. január 18. Szerző: Kokes János Kényes helyzetbe került a múlt héten Klaus cseh államfő: a hivatalos látogatásra érkezett Sólyom László államfőtől értesült arról, hogy Paroubek kormányfő megkövette a csehországi kisebbséget is a második világháború utáni jogsérelmekért. Senkinek sem esik jól, ha a szom szédjától tudja meg, hogy mi is történik a háza táján. Valami ehhez hasonló esett meg Václav Klaus cseh államfővel a múlt héten. Klaus - aki máig egykori pártja, a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali párt, a Polgári Demokrata Párt (ODS) tiszteletbeli elnö ke - a hivatalos munkalátogatáson Prágában tartózkodó Sólyom László magyar államfőtől tudta meg, hogy Jirí Paroubek miniszterelnök a csehországi kisebbségek érdekvédelmi szervezete, az Együttélés Polgári Mozgalom elnökének, Kocsis László Attilának címzett levelében bocsánatot kért a háború utáni jogsérelmekért a csehországi magyaroktól. A szociáldemokrata kormányfő arról biztosította az Együttélést, hogy kormányának tavaly augusztusi gesztusa, amelyben megkövette a csehországi német antifasisztákat a másodi k világháború utáni jogsérelmekért, a csehországi magyarokra és a lengyelekre is vonatkozik.
