Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-19
17 Atomizált ország – Ukrajnai belpolitikai válság HVG 2006. január 18. Szerző: Németh András Teljessé vált Ukrajnában a belpolitikai káosz. A parlament által a múlt héten leváltott kormány nem hajlandó tudomásul venni a k épviselők döntését, a kabinetet támogató Juscsenko államfő pedig nem kérheti fel az alkotmánybíróságot a határozat megsemmisítésére, mert a testület döntésképtelen. "Vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz, és kormányközi megállapodást kell kötnünk az U krajnának szánt gázszállításokról. Biztos vagyok abban, hogy képesek leszünk olyan javaslattal előállni, amely Oroszország számára is elfogadható" - mondta a HVG kérdésére válaszolva Kijevben Viktor Janukovics volt ukrán miniszterelnök, az Ukrajnai Régiók (RU) nevű párt első embere. A politikus, akinek pártja a közvéleménykutatások szerint a március 26ai parlamenti választások legnagyobb esélyese, azt is elmondta, hogy Ukrajnának - némi átmeneti időszak után - mindenképpen bele kell törődnie abba, hogy pi aci áron jut hozzá az importált földgázhoz. Az Oroszországgal kötött január 4ei gázszállítási szerződés ügye folyamatosan uralja az ukrán belpolitikát. Viktor Juscsenko ukrán államfő ellenfelei és volt szövetségesei azt vetik az elnök politikai szövetség esének, Jurij Jehanurov miniszterelnöknek a szemére, hogy olyan szerződésre mondott igent, amely ellenőrizhetetlen közvetítőkre bízta az ország gázellátását, és csak fél évre szavatolta a viszonylag kedvező, ezer köbméterenként 95 dolláros árat. A bírálóka t, köztük Janukovicsot, illetve a miniszterelnöki tisztségből tavaly szeptemberben leváltott Julija Timosenkót az sem igazán zavarta, hogy az ő idejükben még kevésbé átláthatóan tevékenykedő cégek, részben az EuralTransGaz révén jutott el a földgáz Ukrajná ba. Bár politikai elemzők azt jósolták, hogy Juscsenko igyekszik majd úgy tenni, mint aki észre sem vette a Jehanurovkormány leváltását, múlt szombat esti hosszas tévéinterjújában primitívnek és államellenesnek nevezte a parlamentet. Azt is bejelentette, népszavazást kezdeményez arról a január elsején életbe lépett alkotmányreformról, amely a parlament javára csökkentette az államfő hatalmát, és a Verhovna Rada kezébe adja a kormányfő kinevezésének, illetve leváltásának a jogát. A parlament egyébként való ban kritikus pillanatban döntött Jehanurovék menesztéséről, hiszen a reform csak részben lépett életbe: a törvényhozóknak valóban joguk volt ugyan a kabinet leváltására, ám új kormány kinevezésére csak a választások után kapnak felhatalmazást. Közben az is kiderült, hogy a bizalmatlansági indítványt a 450 képviselő közül csak ketten írták alá, így az be sem kerülhetett volna a napirendi pontok közé. A parlamenti döntés felülvizsgálatát Juscsenko az alkotmánybíróságnál kérhetné, ám az elvben 18 tagú testüle t hónapok óta működésképtelen. Tavaly október 18án kilenc bírónak lejárt a mandátuma, és mivel korábban már másik négy tagnak is fel kellett állnia, mostanra ötfősre olvadt a létszám, ami elégtelen a határozathozatalhoz. A törvény értelmében az államfő, a parlament, illetve az ukrán bírók kongresszusa hathat alkotmánybírót nevezhet ki, és a jelöltek akkor kezdhetnek munkához, ha a parlamentben felesküdtek az alaptörvény tiszteletben tartására. Az államfő és a bírók eleget tettek feladatuknak, ám a parlame nt egyelőre nem tűzte napirendre az esküt, és Volodimir Litvin parlamenti elnök a hét végén újságírók előtt bejelentette, a jelenlegi körülmények között nem is tartja lehetségesnek a bíróavatást. Litvin, aki a 2004es narancsos forradalom idején maga is se gítette az akkor még egy oldalon álló JuscsenkoTimosenkokettőst, egyben figyelmeztette az államfőt: joga van ugyan népszavazás kezdeményezésére, ám jobban tenné, ha végre már nem a hatalom megtartása, hanem az ukrán társadalom java foglalkoztatná. Jelen tősen növelte támogatottságát az RU az utóbbi három hónapban a közvéleménykutatások szerint, és az októberi 23 százalékkal szemben immár a biztosan szavazók 31 százalékára számíthat. A Timosenko mögött álló Julija Timosenko Blokkra (BJuT) a megkérdezettek 16, a Juscsenkoféle Mi Ukrajnánk tömörülésre (BNU) pedig 13 százaléka szavazna, míg a Juscsenkóval egyelőre szövetségben álló Ukrán Szocialista Párt (SZPU) öt százalék körüli eredményben reménykedhet. A számok alapján úgy tűnik, hogy Janukovics, a 2004e s, forradalomba torkolló elnökválasztás vesztese, immár akár egyedül is képes lehet az egymással összeveszett, ám a jövőbeli együttműködést még elképzelhetőnek tartó egykori forradalmárok legyőzésére.
