Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
22 Ezért a Duna Tv PRosztályának illetékesétől azt kérdeztük, ez nem befolyásoljae az összehasonlítás eredményét: – A Duna előnye egyértelműen a nézői szokásokból, a hagyományokból ered – válaszolta kérdésünkre a közlemény adats orait összeállító Dunamunkatárs. Mivel a Duna volt az első, 1992től mindenütt elérhető adó, ez helyzeti előnyt biztosít. A Partiumban, ahol az MTV és a két kereskedelmi adó egyszerű antennával fogható, a nézői szokásokból eredően ezek vannak előnyben – közölte a tévés illetékes, aki "meglepőnek" nevezte, hogy miért nem lehet elfogadni, hogy a közszolgálati Duna a legnézettebb Erdélyben. Aki további adatokra kíváncsi, ezen a linken letöltheti azt a részletes exceltáblázatot, ami a Duna Televízió közle ményének egyik grafikonjához csatolva benne maradt abban a dokumentumban, amit a tévé a sajtónak emailben kiküldött (az eredeti közlemény itt letölthető). A nézettségmérésről A mérést végző AGB Nielsen Romania 1150 háztartásba szerelt 1375 mérőeszköz t – ez 19,21 millió, négy éven felüli nézőt szokásait tükrözi. A cég évenkénti mérésekkel, a CSOP és az IMAS közvéleménykutatók segítségével 6000 családból álló mintán ellenőrzi saját mintájának reprezentativitását. A cég 1998 óta szolgáltat adatokat. A nézőmérő rendszer tévékbe külön beszerelt detektora érzékeli a készülék ki- és bekapcsolását, az éppen nézett frekvenciát, a tévénézés időtartamát. A detektor a tévé tetején elhelyezett kijelzőjén állíthatják be a családtagok, hogy melyikük tévéz éppen. A z AGB minden éjjel telefonvonalon vagy mobilon hívja le az adatokat a helyszínen elhelyezett adattároló egységekből. Az AGB Nielsen a mérést igénylő tévék szakmai egyesületétől, az ARMAtól kapott 2004 januárjától négyéves megbízást a nézettségmérés lebo nyolítására. Az adatok copyrighttulajdonosa az Armadata Kft. vissza Koncentrálni és mérni - A megmaradás király – de egyre kevesebb rajta a ruha Transindex.ro [16.1.2006] Egyre kevesebb diák iratkozik magyar iskolába : a fogyást pesti támogatásmilliárdok sem fékezték. Mit érdemes tenni? Javaslat a magyariskola program kimunkálására c. esszékiáltványában több taburomboló állítást fogalmaz meg. Például arról beszél, hogy a szülőföldön maradás szintagma nem több, mint egy kényelmes politikai fétis, amely arra szolgál, hogy biztonságos retorikai távolságban tartsa a döntéshozóinkat a valós helyzettel való szembesüléstől. Jól értettem? Válaszol a szerző, Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány irodaigazgatója: – A "szülőfö ldön maradás" szókapcsolatot a Trianonszindrómára adott egyfajta rendszerváltás utáni összmagyar válasznak vélem. A határon túli oktatásfejlesztésről gondolkodva szembesültem azzal, hogy több, a "határon túlisághoz" kapcsolódó fogalom mármár hitkérdés, amely elsősorban kitartásra buzdít és így erőt, fogódzót ad azoknak, akiknek belső magyarázat kell arra, hogy miért vannak/élnek éppen ott, ahol. "Magyarország forrásai olyan határon túli célokra is fordíthatók, amelyekre a helyi magyar (politikai) ér dekérvényesítő képesség nem elegendő, vagy amelynek megvalósítását – és szerintem ez a gyakoribb – taktikai okokból nem tudja felvállalni. Feladatmegosztásra van szükség" – mondja Csete Örs Az információ, az anyagi javak, az emberek szabad áramlásának vi lágában azonban ezen a királyon – sajnos úgy tűnik – mind kevesebb a ruha. Európa expresszvonata elszáguld azon szavaink mellett, amelyek a '90es évek elején igaznak tűntek.
