Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
23 Ami a magyarországi döntéshozókat illeti, ők jelenleg a választóik foglyai: 200 4. december 5e óta tudjuk, hogy van 63 százalék választópolgár, akik el se mentek szavazni, akiket nem érdekel ez az egész. Az arcvonalak megmerevedtek. A Magyariskola Programot az "élhetőbb szülőföld" kifejezés jegyében terveztem, mert az áramlás szeri ntem nem a horgony lebocsátásával, hanem a vitorlák megfoltozásával és szélirányba állításával fog segíteni az itt élőkön. (Interjúalanyunk esszéje itt letölthető; 54 Kb) Csete Örs erős állításai A szomszédos országokban élő magyar iskoláskorúak száma i s évrőlévre csökken illetve csökkenni fog. A magyar kormányok milliárdokat fordítottak a határon túli oktatásügyre. Ám a magyar iskolákba beiratkozók létszámának fogyatkozását ez ideig jószerével nem sikerült fékezni. Az Európai Unióban alapérdek a munk aerő szabad mozgása. Nem vagyunk felkészülve arra, hogy rövid- és középtávon az EU a „helyben maradás” ellenében hat, a munkaképes népesség milliói mozdulnak meg, boldogulásukat szülőföldjükön kívül remélve. A legfontosabb kérdés az, hogy érvényese még a „szülőföldön maradás” doktrínája? Mivel nincs víziónk arról, hogyan képzeljük el magunkat a Kárpátmedencében, pl. 30 év múlva, így arról sincs elképzelés, hogy ehhez mit kell tennünk. A „szülőföldön maradás” szlogenjével. Vajon érdemese magyar nyelven tanulni a szomszédos országokban, ha az egyéni érvényesülés, a munkaerő piaci lehetőségek felől közelítjük meg a kérdést? Alacsonyabb fokon érdemes magyar nyelven tanulni, az egyéni életstratégiák függvényében a magyar nyelven tanulás értelme az oktatás sz akképzettséget adó, magasabb fokán dől el. Magyarországnak a nagy európai versenyhelyzetben nyilvánvaló érdeke, hogy csökkenő népességét aktív korú, szakképzett, magyarul beszélő népességgel pótolja. A jövőben az oktatás minden szintjén és szegmensében a szórványmentésnek olyan horizontális céllá kell válnia, amely elsősorban nem újabb intézmények létrehozását és rendkívül költségigényes, minden áron való fenntartását jelenti, hanem tervszerű, fegyelmezett kivonulást, ha tetszik: embermentést. A támogatá si rendszer sem a támogató intézmények, sem a programok tekintetében nem rendszer; végrehajtó szervezetei és megvalósítandó programelemei aktuális rögtönzések eredményei. A támogatási rendszer Magyarországon és a határon túl egyaránt rendkívül átpolitizál t. A támogatási rendszer széttagolt, kompetencia problé mákkal küzd. A rendszer intézményei önjárók, az összes forráselosztó intézményre előírt egységes pályáztatási és ellenőrzési minimum követelmény nincsen meghatározva. Hiányzik a középtávú programokban való gondolkodás. És ebben a kontextusban mi értendő az élhető szülőföld alatt? – Mi a helyzet? Kutatások bizonyítják, hogy 2020ra a magyar 1822 évesek száma Erdélyben – a jelenlegi születési trend mellett – az 1990. évinek 55 százaléka lesz, illetve az Európa más tájaira irányuló munkaerő migrációja Ro mánia EU csatlakozásával vélhetően növekedni fog. Csökkenő magyarság, megnyíló kapuk – ezek azok a kihívások, amelyekre az "élhetőbb szülőföld" ad választ: ez a kifejezés ugyanis nem a személyes kitartásra teszi a hangsúlyt, hanem a jobb körülményekre. E nnek érdekében az oktatás területén két fő stratégiai célt látok. Egyrészt a jelenleginél több gyermeket kell bevonni a magyar óvodán, elemi iskolán keresztül az erdélyi magyar oktatás rendszerébe. Másrészt minőségibb képzést kell kínálni a jövő nemzedék ének a közoktatásban. Minden törekvésnek arra kell irányulnia, hogy a magyar intézmények választhatósága megerősödjék. Az oktatás hosszas folyamat, ezért óhatatlan fáziskéséssel reagál a környezet változásaira. A fenti hasonlatot továbbfűzve úgy érzem, bár látjuk a felénk tartó hatalmas hullámot, hajónk mégsem áll irányban, így oldalba kap a víztömeg s így további embereket veszítünk. Az szövegben az áll, hogy Magyarországnak érdeke, hogy csökkenő népességét aktív korú, szakképzett, magyarul beszélő népes séggel pótolja. Ellentmondást látok abban, hogy ennek ellenére a "határon túliak témája" a választók túlnyomó többségét nem érdekli.
