Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
17 2001. évi törvény módosítása al apján a Magyar Köztársaság új, speciális tartózkodási vízumot vezet be, amely többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosít. A magyar fél Brüsszelben előzetesen áttekintette a nemzeti vízum törvényi szabályozásának fe ltételeit. Az EUálláspont szerint a vízum kiadása saját hatáskör, törvényi szabályozása nem ellentétes a közösségi joggal. A négy érintett országban működő hét magyar külképviselet mostanra felkészült a nemzeti vízum kérelmezésének és kiadásának feltétele ire. A nemzeti vízum megszerzésének feltételei: A Külügyminisztérium honlapján olvasható feltételek alapján a nemzeti vízumot azok a külföldiek kérelmezhetik, akik a magyar nyelv megőrzése, ápolása, vagy kulturális, nemzeti identitás megőrzése, vagy álla milag elismert felsőfokú oktatásban való részvételen kívüli oktatás, vagy a Magyarországon történő családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében rendszeresen, kilencven napot meghaladóan folyamatosan kívánnak Magyarországra látogatni, il letve ott tartózkodni. A vízumkérelmet formanyomtatványon, díjmentesen lehet benyújtani, amelyhez szükséges az érvényes útlevél és egy arcfénykép. Közölni kell a magyarországi szálláshely címét, és igazolni kell a megjelölt lakásban való tartózkodás jogcím ét. Igazolni kell a tartózkodás célját, továbbá annak teljes időtartamára megélhetésének, valamint egészségügyi ellátásának biztosítottságát. A kérelmeket 15 napon belül bírálják el. vissza Kell a szlovák munkaerő? - Elsősorban tizenkét ipari park foglalkoztatja a határ menti ingázókat Világgazdaság 2006. január 18. A hazai vállalatok – főleg a határ menti ipari parkokban – körülbelül 30 ezer szlovákiai ingázót foglalkoztatnak. Többségüket munkaerőkölcsönző cégek a lkalmazzák fizikai posztokra, ám a feketemunkások számát is 13 ezerre becsüli az a tanulmány, amely a szlovákok magyarországi munkavállalását vizsgálta. A több álláslehetőség és a 3055 ezer forinttal magasabb kereseti lehetőség csábítja leginkább a szlo vákokat a magyarországi munkavállalásra, elsősorban a határ mentén – derült ki a komárnói Selye Egyetem és a P & Bert Tanácsadó Kft. tanulmányából. Míg DélSzlovákiában az átlagbérek 30 százalékkal alacsonyabbak, a munkanélküliség mértéke 100200 százalékk al magasabb, mint a határ magyar oldalán. Bár a szlovák ingázók számát – a regisztráció hiányában – szinte lehetetlen meghatározni, a kutatás körülbelül harmincezerre becsüli őket. Foglalkoztatásuk 12 határ menti magyar ipari parkban koncentrálódik, a vánd orlók 85 százalékát itt alkalmazzák. Az ipari parkokon kívül dolgozó szlovákok főként nővérként, az építő, valamint a fémfeldolgozó- iparban keresnek megélhetést. Ezenkívül a textil, az elektronikai ipar, a teherforgalom és a telekommunikáció nyújt még s zámukra álláslehetőséget. Fröhlich Péter, a Magyarországon és Szlovákiában is irodát fenntartó P & Bert Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint főleg multinacionális vállalatok a foglalkoztatók. Az ingázók 98 százalékát gyártószalag mellé alkalmazzá k, a többiek a középvezetésben dolgoznak, a csúcsvezetők száma elenyésző. A kutatás során megkérdezett vállalati HRvezetők szerint elsősorban a viszonylag alacsony szintű angolnyelvtudás és az egyetemi végzettségek közti inkompatibilitás az oka az alacso ny kvalitást igénylő posztokon való foglalkoztatásnak. A munkások toborzását főleg kölcsönző cégek végzik, egyegy ipari parkban a dolgozók 5070 százaléka alkalmazott, a többiek viszont kölcsönmunkások. Az elemzés szerint csak a nyugatszlovákiai járáso kból – elsősorban Dunaszerdahely, Komárom és Párkány vonzáskörzetéből – közel húszezer szlovák dolgozik Magyarországon. A legnagyobb számban, mintegy 4500an, a révkomáromi járásból érkeznek, a nyugatszlovák kétharmada munkaerőkölcsönzőkön keresztül jut á lláshoz. A vándorlás gócpontja elsősorban a Győr – Komárom – Tatabánya régió, ahol a munkanélküliségi ráta megközelíti a természetes szintet, amelyet már nem lehet lejjebb szorítani, és az így képződött munkaerőhiányt az ingázókkal pótolják. A tanulmányban a m egkérdezett személyzeti tanácsadók, HRvezetők és munkaadói érdekképviseletek szerint Magyarországon több hazai cég is képtelen lenne a működésre, ha az ingázókkal nem tudná feltölteni az üres álláshelyeket. Igaz, a szabályzók értelmében engedély nélkül d olgozhatnak itthon a szlovákok, ám az alkalmazást legkésőbb az első munkanapon be kellene jelentenie a foglalkoztatónak az illetékes munkaügyi központhoz. A gondot az
