Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-18
18 okozza, hogy mindezt hiába írja elő jogszabály, a bejelentés elmulasztása semmilyen szank ciót nem von maga után, így a cégek legtöbbször elfelejtkeznek a kötelezettségükről. A pontos számok és a foglalkoztatás tisztasága érdekében szükség van a regisztrációra, akár bírságolás árán is – fogalmazott Fröhlich Péter. Épp a kontrollnélküliség miatt gyakori a feketefoglalkoztatás, az illegálisan itt dolgozó szlovákok számát 13 ezerre becsüli a tanulmány. A magyarok is találnának munkát Szlovákiában, leginkább Kassán, ha vállalnák az ingázást – fogalmazott Fröhlich Péter. Elsősorban a salgótarjáni és az egri mérnökök találnának némi utazással maguknak állást. Igaz, a szlovák bérek a kvalifikált posztok esetén sem érik el a hazai kereseteket, ám a NyugatMagyarországra költözni nem akaró munkanélküli magyaroknak segítséget nyújthatna. Ipari parkok (ahol szlovák munkavállalók dolgoznak) Almásfüzitői Ipari Park Csornai Ipari és Logisztikai Park Déli Ipari Park – Székesfehérvár Dorog Város Térség- és Gazdaságfejlesztő Környezetvédő Ipari Parkja Esztergomi Ipari Park Győri Ipari Park Komáromi Ipari Park Milüp Mosonmagyaróvári Ipari L ogisztikai Park Mirelta Ipari Park – Tata és a Tatai Ipari és Logisztikai Park Ózdi Ipari Park Sátoraljaújhely Ipari Park Tatabánya Nyugati Ipari Park vissza Itt a magyar, hol a magyar? Világgazdaság 2006. január 18. Szerző: Koczó Ildikó Szlovákia és Magyarország 1999. február 12én írt alá kölcsönös foglalkoztatásról szóló kormányközi egyezményt, ez 400 szlovák és ugyanennyi magyar dolgozó „cseréjét” tette lehetővé. A kvótát csak a szlovákok használták ki, sőt a ker et szűknek is bizonyult, így 2001ben 800, 2002ben 1600, 2003ban 2000 főre emelték. Bár az uniós csatlakozás óta se a kvóta, se a kiadott munkavállalási engedélyek nem segítik a szlovák álláskeresők magyarországi nyomon követését, becslések azért vannak. Egy friss tanulmány szerint harmincezerre tehető a létszámuk, ez azt jelenti, tizenötször annyian dolgoznak itt, mint két évvel ezelőtt. Hogy ez sok vagy kevés, gyakori társadalmipolitikai vita tárgya, amely a választások közeledtével újra kiéleződhet. H a azt nézzük, hogy a magyarországi munkanélküliek többsége teljesen képzetlen vagy legalábbis minimális az iskolai végzettsége, akkor rengeteg ez a harmincezer szlovák, akinek a helyére csornai vagy salgótarjáni álláskereső is állhatna. Ám nem véletlen a f eltételes mód, hisz a Foglalkoztatási Hivatal szerint 3032 ezerre tehető azoknak a munkaköröknek a száma, amelyekbe hiába toboroznak a cégek munkaerőt, képtelenek feltölteni az üres helyeket. Ezekre a tartósan betöltetlen posztokra egy éven túl sem talál tak megfelelő dolgozót a vállalkozások. Tehát itt a magyar munkanélküli, a cégek mégsem találják az álláskeresőket. Igaz, sokszor az iskolai végzettség vagy a földrajzi elhelyezkedés szerinti különbség akadályozza a kereslet és a kínálat egymásra találását . Mi, magyarok sokszor dilemmázunk: arról beszélünk, menjen külföldre dolgozni a magyar is, legyen országhatáron belül és túl is mobil, majd aggódunk, hogy elszívják itthonról a kitűnő agyakat. Félünk a szlovák munkaerőtől, aztán reklamálunk, hogy épp a mu nkaerőhiány miatt nem telepszik meg nálunk a külföldi tőke. Az igazság – mint legtöbbször – félúton van. A külföldről importálható knowhow, a munkaerőhiány, a lakosság öregedése egyaránt arra ösztönöz, hogy felejtsük el az országhatárokat. Ám egyelőre hiá nyzik egy munkaerőtérkép, egy olyan regisztráció, amely láthatóvá teszi, kik dolgoznak külföldiként Magyarországon, és kiket kell majd külföldről visszacsábítanunk. vissza Újabb bonyodalmak az orosz – ukrán gázháborúban Vilá ggazdaság 2006. január 18. Szerző: Gereben Ágnes
