Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-17
14 MIÉPJobbik: minden magyarnak jár a magyar állampolgárság A MIÉPJobbik Harmadik Út parlamentbe kerülését követően azonnal benyújtj a azt a törvényjavaslatot, amellyel pótolja a rendszerváltást követő eddigi országgyűlések mulasztását a határon kívül rekedt magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban – olvasható a két párt közös közleményében, amelyet az MNO ismertet. A MIÉPJobbik Harmadik Út szerint alanyi jogon jár a magyar állampolgárság minden magyarnak, éljen a világ bármely szegletében, és ezt jogszabállyal is deklarálni szeretné – áll a dokumentumban. vissza A beneši éra bűnei - Nem évülhetnek el Dátum: 2006. January 17. Tuesday, 08:04 Beküldte: felvidek Forrás: Szabad Újság Vajon érdemese még foglalkozni annyi év után azzal, hogy bocsánatot kelle kérni a szlovákiai magyarságtól a II. világháborút követ ően őt ért meghurcoltatások miatt? „Régen volt, spongyát reá, más dolgunk is van manapság" – hallhatunk, olvashatunk ilyen véleményeket is manapság. Meggyőződésem, az ilyen hozzáállás nagy adag jóindulattal önzőségnek nevezhető, de valójában kimeríti az e mbertelenség, lelkiismeretlenség jelzőket is. Éppúgy ahogy a holokausztnak, a beneši időszak embertelenségeinek ma is élnek túlélői. Lapunk olvasói is több ízben visszaemlékeztek az átélt borzalmakra. De ha nem így lenne, akkor sem mentesülhetünk attól a jogos igénytől, hogy igazságot szolgáltassunk emléküknek. Egy semmibe sem kerülő gesztust, melyre oly sokan életük végéig hiába vártak... Vitathatatlan, Szlovákiában az emberi jogok terén jelentős előrelépések is történtek az elmúlt években, és ez elmondh ató a felvidéki magyarság helyzetéről is. Olyannyira, hogy közülük néhányan már arra is hajlamosak, hogy hazájuknak nevezzék az 1993ban létrejött országot. Ők azok, akiknek nincs, vagy nagyon ferde elképzelésük van a haza szó fogalmáról. Az ugyanis elsőso rban nem egy államhatárokkal körülvett földterület, hanem egy érzelmi kötődés, amely akár – földrajzilag kijelölt határok híján – a lelkekben is élhet. Ez a kötődés magába foglalja a kultúra ápolását, elődeink tiszteletét. Ott viszont, ahol a felvidéki mag yarságot elsősorban magyarul beszélő szlovákoknak tekintik, nem lehet hazáról beszélni. A Magyar Koalíció Pártjának, mint a felvidéki magyarság legitim politikai képviselőjének is ezt kell szem előtt tartania – hacsak nem akarja elhagyni nevének első szav át. Programját nagyon egyszerűen úgy is megfogalmazhatná, hogy hazát kell szereznie választópolgárainak. Ez a küldetése – és ez nem jelenti a jelenleg érvényes államhatárok megkérdőjelezését. Szerencsére, az MKP politizálását nyomon követve, képviselői ny ilatkozatait figyelve – ha olykor úgy tűnik is, hogy nem mindig ezen az úton járnak – fellelhető ez a törekvés. És ha meg van bennük az erő, az akarat hogy képesek legyenek a jövőben is olyan – a haza megteremtésére irányuló – fellépésekre, cselekedetekre, melyre az 1994es komáromi nagygyűlésen már – elődpártjaik képviseletében – példát mutattak, elérhetik, hogy választópolgáraiknak ez a föld ne csak szülőföldet jelentsen. vissza Csehország részben elismerte a benesi bűnöket , Pozsony még nem Dátum: 2006. January 17. Tuesday, 08:01 Beküldte: felvidek Szlovákia nem hisz a könnyeknek • Sz.É. (hídlap) Tavaly a cseh kormány hivatalosan is bocsánatot kért a szudétanémet antifasisztáktól az 1945 után őket ért jogsérelmekért. A na pokban az érintett ország külügyminisztere ezt a humanitárius gesztust a Csehországban élő
