Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-17
9 búcsúztatták Ferihegyen, alkalmuk volt meghallgatni a nyi tást méltató kormányzati szónoklatokat is, és az illetékes államtitkártól megtudhatták, hogy nemzetpolitikai esemény részesei lettek. Gönczi János Malévvezérigazgató pedig elmondta, hogy az új járattól jelentős üzleti sikereket várnak. Az első három hónap ban azonban valóságos fapados árakkal csábítják az utasokat. Az első BudapestMarosvásárhely gépet nemcsak a politika hátráltatta, az első leszállást az időjárás, a sűrű köd is késleltette. Végül megérkeztünk, és az erdélyi nagyvárosban stílusosan a Maro s együttes profi művészei muzsikáltak a VIPutasok kedvére. A kultúrpalotában megtartott fogadáson Borbély László, a román kormány közlekedési minisztere arra figyelmeztette a Malévet: igyekeznie kell az utasok megnyerésével, mert még az idén új lendületet vesz az északerdélyi autópálya építése. Akkor - festette fel a napfényes jövendőt - már pár óra alatt a térségbe lehet autóval is érni. A marosvásárhelyiek örülnek, hogy a magyar légitársaság valóban nemzetközivé tette a repülőterüket. - Számunkra ez l evegőt jelent - mondta Lokodi Emőke, a megyei tanács elnöknője. Majd hozzátette: a város megszabadul a tizenhat évvel ezelőtti történések emlékétől. Közelebb kerül Európához, és a reménybeli beruházók is könynyebben elérik a székely várost. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára megerősítette: a járatnyitás a közös kormányüléssel valósulhatott meg. Ott változott meg a román hatóságok álláspontja. Ők addig a moldvai Bákót, Suceavát ajánlották az erdélyi célpont helyett. Azt mondja, komplex előnyöket várnak ettől az új magyar jelenléttől Erdélyben: gazdaságit, politikait és nemzetit is. A Malév inkább az ügylet üzleti felét emeli ki. Üzletemberek, turisták használják majd a gépeit. Bíznak abban, hogy így repülnek majd Erdélybe a haz alátogató szászok, székelyek. Sőt az erdélyi népszerű vámpírtúrák esetleges részvevői is innen juthatnak a kultuszközpontjául szolgáló Segesvárra. - Szárnyat adunk Drakulának - próbálgatom az új szlogent. Nem is rossz ötlet - mondja egy féligmeddig illeté kes. vissza Az Európai Unió kétarcúsága 2006. január 17. (6. oldal) Tanka Endre A neoliberális dogma szerint a világgazdaság tágulásával kifejlődött globalizmus az emberiséget új kihívások el é állítja, amelyekre csak az összefogás adhat választ: a népességrobbanás, a világélelmezési válság, a nyomor, a terrorizmus stb. csak közösen, regionális és nemzetközi erőkkel kezelhető. A drámai változás úgymond, illúzióvá teszi a nemzetállamot. Nem csak alkalmatlansága miatt (önmaga erőtlen és súlytalan a feladatokhoz), de főleg azért, mert intézményi léte és elavult funkciói gátolják az egységes nemzetközi cselekvést. Miért idézzük ezt a köztudatba sulykolt, hamis tételt, ha annak már leleplezése is jór észt közhelyszerű? Több oldalról bizonyított, hogy a fenti globális folyamat mozgatója a nemzetek fölé nőtt tőkeerő, amely uralmát nem korlátozza a gazdaságra, hanem azt a politikai állam birtoklásával terjeszti ki az egész társadalomra. A valóság feltárás a a nemzetállam mai megmérettetésénél sem tekinthet el a torzító tükrözés – a hamis ideológia – és az intézményi lét egymást tagadásától. Mi a helyzet e téren az Európai Unióban? Az önálló államiság klasszikus (vesztfáliai) fogalma három együttes ismérvet ötvöz: a saját terület, a népesség és a főhatalom létét. Az utóbbi az EU egyik tagállamát sem jellemzi, hiszen azt az unióra mint szövetséges államra ruházták át. Ugyanez van a szuverenitás másik döntő eleménél, az államterület feletti önrendelkezésnél is? Távolról sem. Bár meghökkentő, de az EU 25 tagállama – a közösségi jog által szentesített – kétféle, merőben ellentétes tartalmú államjogi státusba tartozik: sarkítva a szuverének, másrészt az önrendelkezéstől megfosztottak közé. Az egyik csoport – a régi tizenötök és Málta – megőrizte államterületi integritását az unióval szemben úgy, hogy tulajdonviszonyaiból kizárta a közösségi beavatkozást, jogilag az EU joghatóságát. (Lásd a Római Szerződés – RSZ – 295. cikkét: a szerződés (RSZ) nem érinti a tagállamo kban fennálló tulajdoni rendet.) A másik tömb az új belépőkből áll, akiknél viszont az EU kizárta önrendelkezésüket a saját államukat alkotó területre (földre). Magyarország is ide tartozik. Csatlakozása egyik feltétele lett, hogy – rövid átmeneti idő után – lemondjon a saját területét alkotó földről való önrendelkezéséről. Alkotmányosan e lemondást az uniós jog két intézménye szavatolja. Egyik az elsőbbségi doktrína: a közösségi jog a tagállami jog felett áll, azt a tagállam feltétlenül köteles végrehajtan i, érvényét nem vitathatja, értelmezésére is
