Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
23 Feltételezhető, hogy "kommunikálható készültségű" reformok még nem készültek. (Vagy legalábbis a legtöbb területen nem készültek.) Ezé rt nincs is mit kommunikálni. Az tehát nem vezet sehova, sőt kifejezetten kártékony, amikor a választási kampányban a pártok a másik oldalt gyanúsítgatják azzal, hogy különböző, a társadalomra súlyos terheket rovó reformokat akar megvalósítani. Ezért lenne szükség arra, hogy 2006 első negyedében a politikai erők ne egymást túllicitálva riogassák a lakosságot a jóléti rendszer reformjával. Ennek hatásait ugyanis a majdani kormánynak kell majd orvosolnia, ami pedig időt von el a reformok elkészítésétől és fár adságos kommunikálásától. És ha az országnak akár külső, akár belső okoknál fogva szembe kell néznie azzal, hogy a velünk együtt az EUhoz csatlakozott középeurópai országok egy része gyorsabban csatlakozik az eurózónához, mint mi, akkor ennek előnyét és hátrányát is világossá kell tenni. Mindenesetre az nem zárható ki, hogy régiónkból az eurózónához csatlakozó országok sorában Magyarország nem lesz benne az első csoportban. Rácz Margit közgazdász vissza Kijev atommal v álaszolna Népszava, 2006. január 16. Ukrajna nagyobb önállóságra törekszik saját energiaellátásában - jelentette be Viktor Juscsenko. Az ukrán elnök úgy látja, Kijev atomerőművek építésével gondoskodhatna az arról, hogy többé ne kelljen más államokra támaszkodnia az energiaellátásban, s így egy esetleges újabb gázvita ne veszélyeztesse az ország működését. Ukrajna jelenleg nyersuránt szállít Oroszországba, amelyek az orosz atomerőművek fűtőanyagaként szolg álnak. Juscsenko elképzelései között azonban az szerepel, hogy a nyersanyagot az ország maga dolgozza fel. Terveit nem lesz könnyű valóra váltania, hiszen, amint az iráni atomprogrammal kapcsolatos viták is mutatják, a nukleáris program fejlesztését a kato nai elrettentésre, atombomba építésére is felhasználhatják. A Szovjetunió felbomlását követően Ukrajna rendelkezett a világon a harmadik legnagyobb atomfegyverarzenállal. Kijev azonban lemondott a nukleáris fegyverekről, s 1300 robbanófejet szállított Or oszországba, ahol megsemmisítették azokat. Közben tovább romlott Oroszország és Ukrajna viszonya. Ezúttal azon vitáznak, melyik országot illetik meg a Krímfélszigeti katonai objektumok. Szombaton a Szaricsfok világítótornyának orosz őrsége megakadályozt a, hogy ismeretlen személyek csoportja behatoljon az orosz feketetengeri flotta objektumába. Ukrajna ugyanakkor teljesen törvényesnek tartja, hogy fennhatósága alá vonja a Krímfélszigeten lévő világítótornyokat. Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter Kij evben úgy nyilatkozott, hogy Oroszország jogtalanul ellenőrizte eddig ezeket a vízrajzi objektumokat, s most az ukrán törvényeknek szereznek csak érvényt. Igor Digalo sorhajókapitány, az orosz haditengerészet szóvivője ugyanakkor közölte: az orosz feketet engeri flotta nem fogja megengedni újabb vízrajzi objektumainak elfoglalását, és megakadályoz minden hasonló behatolási kísérletet is a Krímben . Népszavaösszeállítás vissza Mladics nemsokára Hágában Népszava, 2006. január 16. Feladhatja magát a háborús bűnökkel vádolt egykori boszniai szerb vezérkari főnök, Ratko Mladics, a srebrenicai mészárlás fő végrehajtója - közölte a szarajevói Dnevni Avaz. A napilap szerint az Egyesült Államokban élő szerb üzletemberek összegyűjtötték az t a 7,5 millió eurót, amelyet Mladics követel testőrei és családja számára. A hír hihetőségéből valamelyest levon, hogy a Dnevni Avaz korábban már nem egyszer közölt híreket Mladics "küszöbön álló" kiadatásáról. (Népszava) vissz a "Bűnrészes" Európa Népszava, 2006. január 16. Dick Marty svájci szenátor bizonyos abban, hogy hogy működtek titkos CIAbörtönök európai területen, s az európai kormányok tudtak erről, de "megdöbbent ő passzivitást" tanúsítva eltűrték a jogsértéseket. Marty vezette az Európa Tanács vizsgálatát a titkos börtönök ügyében, s várhatóan január 23án nyújtja be jelentését a testületben. Az Egyesült Államok sem nem cáfolta, sem nem erősítette meg a titkos bör tönök jelenlétét, a Bushkormányzat azonban határozottan állította, hogy nem engedélyezik a kínzásokat. A svájci szenátornak egy korábban kiszivárogtatott egyiptomi titkosszolgálati faxüzeneten kívül nincsenek konkrét bizonyítékai, szerinte további egy évi g is eltarthat, mire alátámasztja állításait. (Népszava) vissza
