Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-16
14 Szekeres László, a Duna Televízió alelnöke erre reagálva elmondta: az üzemi megállapodásban rögzítettek egye lőre elégségesnek bizonyultak. – A kollektív szerződés a jog előtt valóban erősebb dokumentum, mint az üzemi megállapodás, de érdemes tudni, hogy nemcsak a munkavállalók szempontjából jelent nagyobb vélt biztonságot, hanem a munkáltatót is többre jogosítja fel – fejtette ki Szekeres. Hozzátette, hogy az év első felében a televíziónak szándékában áll aláírni egy megalapozott kollektív szerződést. vissza Alapítvánnyal a külhoni magyarságért 2006. január 16. (4. oldal) Megyeri Dávid Folytatódik az idén a Hármashalom Alapítvány Zrínyi Ilonaösztöndíjprogramja, amelynek részeként a kárpátaljai magyar tanárok anyagi segítséghez juthatnak. Az alapítvány új oldaláról is bemutatkozik: a napokban jelentetik meg a Délvidéki barangolót, a Délvidék első turisztikai kézikönyvét. Fogadjon örökbe egy magyartanárt! – volt a címe annak az akciónak, amelyet a fiatal értelmiségiekből álló Hármashalom Alapítvány indított még tavaly nyáron. A cél az volt, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség leghátrányosabb helyzetű vidékein, a szórványban élő magyar tanárok további ösztönzést kapjanak ahhoz a munkához, amelyet bátran nevezhetünk missziónak is. Az elhatározást nemcsak tett követte, hanem igen sok adom ány, felajánlás is, így múlt év végén Aknaszlatinán és Szolyván átadhatták a húszezer forintos ösztöndíjakat az arra érdemeseknek. A felhívás olyannyira sikeres volt, hogy az imént használt múlt idő nem is tűnik igazán pontosnak. A Hármashalom Alapítvány u gyanis a nem várt, csak titkon remélt nagy érdeklődésre való tekintettel folytatni kívánja a megkezdett projektet, és ehhez további információkkal szolgál honlapjuk (www.harmashalom.hu). Mint Simon Attila, az alapítvány kuratóriumi elnöke kérdésünkre elmon dta, az az ötvenkét fiatal magyar tanár, aki bensőséges ünnepségen nemrégiben átvette az anyaország szerény hozzájárulását tevékenységükhöz, áprilisban ismét húszezer forintos juttatásban részesül. Ez azonban csak a kezdet, mert az élet átírta a forgatókön yvet. Mégpedig alaposan, mert annyi felajánlás s annyi pályázat érkezett, ami szinte kiköveteli a projekt továbbvitelét. Összesen háromszázharmincöt pályázó közül kellett kiválasztaniuk a legérdemesebbeket, de mint Simon Attila hangsúlyozza, igazság szerin t mindegyiknek oda kellett volna ítélni a támogatást. Külön örömteli volt azonban az is számukra, hogy rengeteg adomány érkezett a megadott számlaszámra, de volt, aki személyesen hozta el hozzájárulását a külhoni magyarság megsegítésére. A kuratórium elnök e megemlítette: néha megható volt, amikor kiderült, hogy olyanok áldoztak szerény nyugdíjukból, kis fizetésükből pár ezer forintot, akikről lerítt, hogy maguk is támogatásra szorulnának. S hogy érkezteke felajánlások a tehetősebbektől, netán vállalkozóktó l, sikeres cégektől? A honi szomorkás tapasztalat azt mondathatta volna egy kívülállóval: bizonyára csak a szegényebb társadalmi rétegek érezhették át a szórványmagyarság nehéz helyzetét. A meglepetés azonban e tekintetben is kellemes volt: úgymond jól men ő gazdasági társaságoktól is jöttek az adományok. S nem is holmi kifizetődő önreklámmal ötvözve. Sokszor csak megjelent egy újabb összeg a Hármashalom Alapítvány számláján, anélkül, hogy megelőzte volna egy tapogatózó, informális telefonhívás az összeg átu talása előtt. Lehetnek persze tamáskodó hangok is, amelyek azt sugallják: jó, jó, de miért olyan nagy segítség húszezer forint? Akik felszínesen így vélekednek, azoknak nem árt az eszükbe vésni: húszezer forint nálunk sem megvetendő összeg, egy ukrajnai ma gyar pedagógus számára pedig sokszor az egzisztenciális mentőövet jelenti. Lehet, hogy éppen ezen a pluszjuttatáson múlik, hogy egy tanár mégsem kénytelen elhagyni az iskolát, hogy egy nagyobb városban keresse tovább a relatíve könnyebb boldogulást. Simon Attila arra a felvetésünkre is válaszolt, miért esett a választás a december 17i ünnepi ceremónia helyszíneként éppen Aknaszlatinára. Ebben a kisvárosban tudniillik kettős kisebbségben él a magyarság. Az ukránokon kívül itt a románság részaránya is magasa bb a lakosságban, s csak mintegy húsz százalékban lakják magyarok a települést. Simon Attila arról is beszámolt, hogy ha az adományok lehetővé teszik, idén már nemcsak a harmincezernél kevesebb lelket számláló települések magyar tanárait szeretnék támogatn i. Továbbra is számíthatnak majd a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségére, amely szakmai segítséget nyújt az alapítványnak. A Hármashalom Alapítvány másik komoly vállalkozása az első délvidéki turisztikai kézikönyv kiadása. A Polgári Magyarországért A lapítvány támogatásával megjelent Délvidéki barangoló a napokban került ki a nyomdából, s aki belelapoz, sokkal többet kap, mint egy szokványos turisztikai kiadványt. Élvezetes irodalmi stílusban íródott a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezetének e szelle mi remeke, ám a megszokottnál jóval több praktikus információt is megtudhatunk. Nemcsak a helységek történelméről, nevezetességeiről, szálláshelyeiről, de a környék varázslatos kirándulóhelyeiről is részletes beszámolót kapunk. Még arról is értesülhetünk, hogy melyik
