Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
19 Nos, amint közeleg a választás időpontja, úgy válik egyre puskaporosabbá a levegő Csehországban. Elsősorban az ODS nem bír magával. Látható, a párt mennyire erőlködik, hogy kivetni valót találjon a kormány munkájáb an. Klaus, a kampányember A jobboldali tömörülés frontembere Václav Klaus államfő, aki - államelnök lévén - nem tagja ugyan a pártnak, de nyilvánvaló, hogy ő kampány szellemi vezére. Sajnos a jelek szerint a cseh, pontosabban csehszlovák múlt sötétebb f oltjait is igyekszik a kampány részévé tenni. Ez az oka annak: valósággal "nekirontott" Paroubeknek azután, hogy a miniszterelnök bejelentette: a II. világháború utáni jogsérelmekért a szudétanémeteken kívül bocsánatot kér a magyaroktól és a lengyelektől. Mi is történt a magyarokkal a II. világháborút követően, s egyes cseh politikai erők miért nem hajlandóak ma is szembenézni a múlttal? Eduard Benes köztársasági elnök olyan csehszlovák "nemzetállamot" álmodott meg, amelyben nincs helyük a nem szláv ajkúak nak. Céljait nem is titkolta: elkészítette a kitelepítések részletes tervezetét. Mivel azonban a nagyhatalmak "csak" a szudétanémetek esetében fogadták el a "köztársaság elárulásának kollektív vádját", vagyis az ő esetükben nem akadályozták meg a kitelepít éseket, a magyarokkal kapcsolatban azonban nem támogatták a történelmi értékeket semmibe vevő eljárást: az 1945 nyarán megtartott potsdami konferencián a Csehszlovákia területén élő több százezer magyar ügyében a két állam megegyezését javasolták. Magyare llenes intézkedések sora Szlovákiában egyébként már egy évvel korábban sor került magyarellenes intézkedésekre: az 1944. augusztusi szlovák nemzeti felkelés irányítószerveként működő Szlovák Nemzeti Tanács határozatot hozott a Magyar Párt és a magyar egye sületek feloszlatásáról, a magyar középiskolák felszámolásáról. Csehszlovákia keleti területei 1945 elején szabadultak fel. A Moszkvában megalakult kormány Kassára tette át székhelyét. Az itt április 5én meghirdetett kormányprogramban a csehek és a szlov ákok egyenjogúságát hirdették meg, miközben a németeket és a magyarokat a kollektíve háborús bűnösökké nyilvánította. A kormányprogram bevallottan a szláv nemzetállam megteremtésének eszközeit fogalmazta meg: V. fejezete kimondta, hogy azokba a járásokba, községekbe, ahol a lakosság megbízhatatlan, vagyis nem szláv, a választott vezetők helyett államhű biztosokat neveznek ki. A Kassai Kormányprogram VII. fejezete kimondta, hogy csak azok a német és magyar személyek kaphatnak állampolgárságot, akik aktív ant ifasiszta múltat tudnak igazolni. A többi német és magyar személytől megvonják az állampolgárságot és az abból származó jogokat. A IX. fejezet értelmében a magyar és német tulajdonban lévő földek az állam tulajdonába mennek át, a XV. fejezet pedig a köztár saság területén található összes német és magyar iskola azonnali bezárását rendelte el. A magyar iskolák bezárása következtében közel 100 ezer magyar gyermeket fosztottak meg attól, hogy anyanyelvén tanulhasson. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok t ovábbi súlyos intézkedésekre számíthatnak. Eduard Benes elnök 1945. augusztus 2án kiadott elnöki dekrétumában a magyarokat megfosztotta állampolgárságuktól, a nyugdíj és más állami járulékok at megvonta tőlük, az állami hivatalokból elbocsátotta őket. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit.... 1945 májusában aztán a kormány bosszúhadjárata a pozsonyi magyarokat is utolérte: kitelepítették őket lakásaikból Hónapokon át táborokban kellett tengődniük. Később 44 ezer magyart hurcoltak cseh területre közmunkára. Ezzel Budapestre kívántak nyomást gyakor olni, hogy a magyar állam adja áldását a lakosságcsereegyezményre. A Moszkva hatására 1946. február 27én írta alá az erről szóló egyezményt. Ennek értelmében, a csehszlovák hatóságok annyi szlovákiai magyart telepíthettek át Magyarországra, amennyi magya rországi szlovák önként jelentkezett a Szlovákiába való áttelepülésre. Az egyezményt 1947 áprilisában kezdték végrehajtani. Prága azonban nem tartotta meg a megállapodást, hiszen Magyarországról Szlovákiába önként áttelepült 60 257 szlovákkal szemben, 76 616 magyar hagyta el szülőföldjét. Manapság egyre többen vetik fel Csehországban: közel két évvel az uniós csatlakozás után, amikor Csehország, Németország, Ausztria és Magyarország is egy nagyobb család része, bátran szembe kell nézni a múlttal, s az
