Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-14
20 o rszágnak felelősséget kell vállalnia azokért a döntésekért, amelyekkel más kisebbségeknek ártottak. Jiri Paroubek minisztrelnök nagy bátorságról tanúbizonyságot téve az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének, Kocsis László Attilának címzett levelében közö lte: a kormány tavaly augusztusi nyilatkozata, amelyben megkövette a szudétanémet antifasisztákat, a csehországi magyarokra és a lengyelekre is vonatkozik. Sajnos azonban még ma is akadnak olyanok, akik a szomorú történelmi eseményekben csak olyan kérdést látnak, amelyet - nacionalista szólamokat hangoztatva - felhasználhatnak a választási kampányban azért, hogy minél több szavazatot. Klaus felelősségre vonta Paroubeket a levélért, mert a lépésről "nem tájékoztatta őt". Pedig végre ideje lenne felmérni azt : az európaiság nem azt jelenti, hogy múltbeli sérelmeinket újra és újra felemlegetjük, hanem azt: együtt gondolkodva és együtt cselekedve próbáljuk megvalósítani közös céljainkat. vissza Markó nem alkuszik a törvényről N épszava 2006. január 14. Semmilyen lényegi változtatást nem fogad el a kisebbségi törvény tervezetében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) - jelentette ki pénteken marosvásárhelyi sajtóértekezletén Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettes, a szövetség elnöke. A politikus ismételten utalt a kormánykoalícióban helyet foglaló Demokrata Párt (PD) ezzel kapcsolatos - lényegi módosításokra törekvő - magatartására. Markó elégedetten állapította meg ugyanakkor, hogy míg az elmúlt évben komoly viták alakultak ki az északerdélyi autópálya munkálatainak folytatásáról, ma már nincsenek nézetkülönbségek e téren. vissza Februárra elkészül a bősi tárgyalásról a közös jelentés Népszava 2006. január 14. Információink sz erint rövidesen befejezik munkájukat a bősi vízlépcsővita megoldásáról tárgyaló munkacsoportok. A magyar és szlovák szakemberekből álló bizottságok - a jogi, a gazdasági, illetve a folyamszabályozási, környezetvédelmi, energetikai és hajózási szakcsoport - a tervek szerint februárban ülnek majd tárgyalóasztalhoz, addigra elkészítik közös jelentésüket, amelyben összefoglalják az eddigi egyeztetéseken elért kompromisszumokat. A dokumentumot az előreláthatólag márciusban megtartandó plenáris ülés elé terjeszt ik majd a szakbizottságok, amelyen a két ország tárgyaló delegációi eldöntik, hogy milyen további lépéseket tart szükségesek a két állam közötti megállapodás megkötése érdekében. Az egyeztetések egyik legfontosabb pontja a vízhozam és az energiatermelésbő l származó bevétel közötti kapcsolat pontos meghatározása, illetve az energiaárprognózis kidolgozása volt. Ezen témák megvitatására során kellett ugyanis tisztázniuk a feleknek, hogy adott mennyiségű víz felhasználásával mennyi áram termelhető, s az előál lított energia mikor milyen áron értékesíthető. Emellett a munkabizottságok másik fő feladata annak a megállapítása, hogy milyen arányban osztozzon a két állam a bősi erőműben megtermelt áramon. Az ehhez szükséges, mindkét fél által elfogadható számítási r endszer kidolgozása - úgy tudjuk - még nem fejeződött be. Mint arról beszámoltunk: a két ország között a most zajló egyeztetések tétje százmilliárdos nagyságrendű. A bősi vízierőmű ugyanis eddig ekkora értékben termelhetett villamosnergiát. A létesítményb en 1993 óta állítanak elő áramot, ám hazánk - annak ellenére, hogy tulajdonrésze van az erőműben - az ott termelt áramból még egyáltalán nem kapott. Így a két állam közötti elszámolás során jelentős összeg lesz az országunkat több mint egy évtizede megille tő, ám Szlovákia által át nem adott villamosenergia ellentételezése. vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna
